Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

3. a vállalatok saját eszközeiből történő önfinanszírozása; 4. a vállalat részéről beruházásaik amortizációjára tartalékolandó, a Magyar Nemzeti Bankhoz befizetendő összegek új beruházásokra fordítható 25%-a (további 75%-a meglévő beruházás felújításának célját szolgálja); 5. a vállalatok előirányzott nyereségének 5, illetve elő nem irányzott nyereségének 20%-a, melynek erejéig azok saját szociális és kulturális beruházásokat létesíthetnek; 6. esetleg kibocsátandó belföldi tervkölcsön, illetőleg az alkalmazotti stb. jövedelmekből létesítendő takarékbetétek; 7. beruházási célra esetleg felveendő külföldi kölcsönök; 8. visszafolyt beruházási hitelek; 9. ezenkívül újabb értesülés szerint az OTI és MABI tartalékaiból bizonyos összegek is szociális invesztíciók célját szolgálja. A fenti hitelforrások felhasználhatása: Csak NV-folyósításokra használhatók fel: az 1., 3., 4., 5., 8., 9. sz. hitelforrások. Csak V-folyósításokra használhatók fel: a 2, 6, 7. sz. hitelforrások. Az intézet feladatköre beruházások finanszírozásával kapcsolatban. A Tervhivatal közli a B. Bankkal a következő időszakban eszközlendő folyósítások jegyzékét. Ezen jegyzékek tartalmazzák a rendeltetésnek, valamint annak megjelölését, hogy a hitel mily forrásból (állami budgetből, MNB viszontleszámításból stb.) folyósítandó. Az intézet a hitelvevőket a folyósítás engedélyezéséről kiértesíti és felhívja őket a hiteligénylés benyújtására. A hitelfelvevő benyújtja a hiteligénylést, mely a felhasználásra, igénybevételre és a visszafizetés programjára vonatkozó adatokat is tartalmazza. Az NV-folyósítások esetében az igénylés adatai csak a tőkeszükséglet részletes kimutatására és a folyósítás ütemének megállapítására szorítkoznak. Az igénylést a B. Bank előjegyzésbe veszi és az OT-hoz továbbítja. A beruházás célját szolgáló folyósítások elsősorban történhetnek: 1. Állami költségvetés terhére. Ezen folyósítások kiutalása eddig a folyósító tárcák postatakarékpénztári tervcsekk-számláiról történt. A postaterv-csekkel történő folyósításokat az OT cenzúrázza abból a szempontból, hogy azok a tervnek megfelelnek-e. 1948. augusztus 1-je után a folyósítások nem a tárcák, hanem a B. Bank nevén vezetett postatakarékpénztári tervcsekk-számlák terhére történnek; tehát a Pénzügyminisztérium a költségvetés terhére a B. Banknak ezen számláit látná el a szükséges dotációval. A B. Bank postacsekk-számláiról történő folyósításokat (csekk-kiírásokat) az OT mindenkori rendelkezései szerint a B. Bank eszközli. A Postatakarékpénztárnál ezek a tervcsekk-számlák meghatározott számú (eddig 150 db) gyűjtőszámla formájában vezettettek az egyes tervcélok szerint; ezen tervcsekk-számlák a B. Bank nevén is valószínűleg ily megosztásban fognak fennmaradni. Ezzel szemben a B. Bank könyveiben az állami beruházások célját szolgáló költségvetési dotációknak és az azokból teljesített