Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

tartásával szövetkezetek és kistermelő gazdaságok részére beruházási jellegű hiteleket nyújtson. 2. A nemzeti vállalatok megkülönböztetett kezelése. A beruházások alimentálása és a pénzkezelés szempontjából a nemzeti vállalatokat megkülönböztetetten kell kezelni. A nemzeti vállalatoknál követendő irányelvek a következők: Saját eszközből történő beruházás (a leírásnál és a nyereségfelosztásnál megállapított irányelveket leszámítva) nem engedhető meg. A beruházások alimentálása tehát általában a költségvetésre támaszkodva, a Beruházási Osztály útján történik. Ezeket a pénzeket nem hitel, hanem tőke formájában kell a vállalatok rendelkezésére bocsátani, ezen összegek után tehát kamat nem számítható fel, és a tőkét nem kell visszafizetni. A bank csupán kezelési költséget számít, ami azonban nem haladhatja meg az 1%-ot. Minden más vállalatnál a forgótőke terhére történő beruházás lehetőségét biztosítani kell. Ezeknél a vállalatoknál is azonban a beruházásra igénybe vehető összegek a Magyar Nemzeti Banknál vezetett folyószámlájáról a Beruházási Osztályon át vehetők csak igénybe. A nemzeti vállalatnak nem minősülő üzemek beruházási célokra költségvetési pénzeket is kaphatnak, ezeket azonban hitel formájában kapják, ami után legfeljebb 1%-os kezelési költségen túlmenően egységesen 3% kamat fizetendő és a hitel folyósításával egyidejűleg törlesztési terv is megállapítandó. 3. A leírás szabályozása. Az érvényben levő leírási kulcsok nem megfelelőek. Az igazgatóságoknak vállalatonként átlagkulcsot kell megállapítaniuk. Az egyes vállalatokon belül specifikálás csak kivételes esetekben engedhető meg. A leírási tételeket havonta a vállalati folyószámláról át kell vinni a leírási számlára. Átmenetileg az átvitt tételek 70%-a ugyanazon vállalaton belüli felújítási céljait szolgálja és az ilyen célra történő folyósítás közvetlenül a Magyar Nemzeti Bank által történik. A 30% a racionalizálás fogalmi körébe vonható kisebb beruházások céljait szolgálja, esetleg más vállalatok által is felhasználható. Ezeknek az összegeknek folyósítása a Beruházási Osztály útján történik. A Magyar Nemzeti Bank ezen összegeket azonban csak akkor utalja át a Beruházási Osztálynak, amikor a szükséglet ténylegesen felmerül, addig ezeket a pénzeket a Magyar Nemzeti Bank az általános forgótőke fedezeteként használhatja. 4. Nyereségfelosztás. A Beruházási Osztály tárgyalása kapcsán a nyereség felosztásának az irányelvei természetszerűleg nem kerülnek minden vonatkozásban tárgyalásra. A vállalati nyereség két szempontból hozandó kapcsolatba a beruházással. Egyrészt a vállalatok által az államkincstár részére adandó nyereség, hozzájárulás, mint az állam által finanszírozott beruházások fedezete jön tekintetbe, másrészt a mérlegszerű nyereség meghatározott része, legfeljebb 25%-a közvetlenül a nyereséget kimutató vállalatok által a Beruházási Osztály folyósításában kisegítő, részben szociális beruházásokra használható fel. 5. Beruházások fedezete. a) Az állami költségvetés átutalása (rendes állami bevételek meghatározott