Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez 1945-1949
a pénzügyeken belül hol vágjuk el. Az itt közreadott dokumentumok közös nevezőit úgy próbáltuk meghatározni, hogy összességükben jó áttekintést adjanak. Elsősorban az ún. monetáris szférára vonatkozó dokumentumokat kívántunk ez alkalommal bemutatni. Elkerülhetetlen volt azonban - az időszakon belüli periódusokban és témacsoportonként is eltérő mértékben - a monetáris ügyeken kívül eső pénzügyi területek, sőt a szorosan vett pénzügyek körén kívüli témák érintése is. A sorozat keretében további pénzügyi tárgyú kötetek kiadását is előirányozták. Ezért maradtak ki ebből a kötetből egyes fontos témacsoportok, melyek a korszak pénzügyeinek alakulásában is jelentős szerepet játszottak. A teljesség igénye nélkül említjük meg a jelen kötetből kihagyott témaköröket: az államközi gazdasági-pénzügyi megállapodások, külföldi kölcsönök felvétele és törlesztése, a devizagazdálkodás általános és speciális (pl. viszonylati) kérdései; a fegyverszüneti egyezmény és a békeszerződés témakörébe tartozó gazdasági-pénzügyi kérdések, köztük is az ország által fizetendő, a korszak pénzügyeiben is jelentős szerepet betöltő jóvátétel kérdése stb. E kötetben a jóvátételnek csupán a belföldi hitel- és finanszírozási kérdésekkel közvetlenül összefüggő vonatkozásait érintjük, illetve ezzel foglalkozó dokumentumokat vettünk fel. A jóvátétellel kapcsolatos nemzetközi tárgyalások és megállapodások anyagát, a Jóvátételi Hivatal tevékenységét stb. - megítélésünk szerint az e témakör egészét átfogó anyag keretében célszerű későbbi, a nemzetközi pénzügyi vagy az államháztartási (költségvetési), illetve vállalati pénzügyi dokumentumgyűjtemények egyikében közreadni. Itt láttuk viszont célszerűnek közölni a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tevékenységének néhány, közvetlenül a bankrendszerre és a hitelügyekre vonatkozó iratát. Ezek nélkül ugyanis számos kérdés nem, vagy csak rendkívül hiányosan lenne bemutatható. Hasonló volt a rendező elv a Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal a tárgyidőszakban létrejött kétoldalú gazdasági-pénzügyi kapcsolatok iratanyagánál és más nemzetközi gazdasági-pénzügyi dokumentumoknál is. A korszak bankrendszerét, hitel- és pénzforgalmi szabályozását közvetlenül érintő és az említett körbe tartozó jelentős tényekről azonban a közreadott dokumentumok keretében legalább utalásszerűén említést teszünk. A sorozat más kiadványaitól eltérően a közreadott iratok túlnyomó része központi (államigazgatási és gazdasági) szerveknél keletkezett. Ilyenek elsősorban: a pénzügyi tárgyú döntésekben is illetékes vezető állami szervek (Minisztertanács, Gazdasági Főtanács, Népgazdasági Tanács és azok titkársága stb.), továbbá a pénzintézetek, köztük elsősorban a Magyar Nemzeti Bank, minisztériumok (főleg a Pénzügyminisztérium). Vállalatoknál, az államigazgatás és a gazdaság helyi szerveinél keletkezett iratok csak kisebb számban szerepelnek. Ügy gondoltuk, hogy ha ezeket a folyamatokat elsősorban vállalatok, ágazati és területi államigazgatási szervek és intézmények iratanyagából kiválasztott dokumentumokkal szemléltetnénk, úgy a döntéselőkészítés és döntéshozatal folyamatának megismerését és áttekintését is nehezítenénk.
