Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása
tés után kerültek bizottság elé, az importhitelekkel pedig az ún. 6-os bizottság foglalkozott és csak jóváhagyás végett terjesztette azokat a bizottság elé. Ezek a tapasztalatok a hitelbizottság átszervezésénél olyan konzekvenciák levonására alkalmasak, hogy a hitelbizottság elé csakis albizottságilag előkészített ügyek kerülhessenek, ami egyet jelent azzal, hogy az albizottsági szervezetet úgy kell megalapozni, hogy minden egyes hitelkérelem valamilyen albizottság elé tartozzék. A Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottság átszervezésénél nem mellőzhető második szempont az, hogy ez a bizottság csak úgy tud eredményesen dolgozni, ha kevés létszámú rugalmas apparátust jelent és ha ezeken az értekezleteken a szaktárcák már nem vesznek részt, ami egyet jelent azzal, hogy a szaktárcák működésének a súlypontja áthelyeződik az albizottságok szervezeteibe. A javaslat szerint tehát a Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottság tagjait a Gazdasági Főtanács, a Pénzügyminisztérium, a Tervhivatal, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ küldené ki. A Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottság működésének eredményességét nagymértékben befolyásolta, hogy a pénzintézetek nem nyújtották a hitelkérelmek előterjesztésénél és a hitelek felhasználásának ellenőrzésénél azt a segítséget, amire tulajdonképpen kötelezendők volnának. Ez a helyzet a bankok államosításával lényegében megváltozik, viszont szervezetileg is olyan feltételeket kell teremteni, hogy a pénzintézetek állandóan tudomással bírjanak a követendő irányelvekről és ismerjék azokat a problémákat is, amelyeket a tervgazdálkodás kiépítése és a gazdasági élet vitele vet fel. Ezt kizárólag az írásbeli érintkezés nem biztosíthatja. Az látszik tehát helyesnek, ha az albizottságok területileg az érdekelt pénzintézet székhelyén ülésezzenek és ezeken az üléseken tanácskozási jelleggel az érintett pénzintézet hitelügyi és revizori osztályai szakközegeikkel részt vegyenek. A bankok átszervezése specializálódása esetén ez a kérdés könnyűszerrel megoldhatóvá válik, mindazonáltal már ma is rá lehetne térni erre a rendszerre. Végül kívánatosnak látszik, hogy a Magyar Nemzeti Bank bankosztálya által folyósított devizahitelek, valamint a bankosztály termindeviza eladásai is a THB elbírálási hatáskörébe tartozzanak, figyelemmel arra, hogy az itt alkalmazott gesciók közvetve vagy közvetlenül befolyásolják a bankjegyforgalmat és így a pénzpiac egységes irányítása szempontjából elengedhetetlen, hogy ezek az emissziós jellegű hitelezések egyetlen szerv irányítása alá tartozzanak. Mindezek figyelembevételével javasoljuk: Határozati javaslat. A Gazdasági Főtanács a Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottság átszervezése és hatáskörének megállapítása tekintetében a következőket rendeli: A Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottság tagjait a Gazdasági Főtanács, a Pénzügyminiszter, a Tervhivatal, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ küldi ki. A bizottság ülésein a tagok sorrendben elnökölnek. A bizottság elé csak albizottságilag előkészített hitelügyek kerülhetnek. Az előadói tisztet a Magyar Nemzeti Bank látja el és ennek megfelelően az egyes ügyek dokumentációs anyagát is a Nemzeti Bank őrzi. A bizottság hatásköre kiterjed az összes hitelügyekre, beleértve az import-