Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása
fenntartása mellett szükség van egy specializálódott, a jelenlegi párhuzamosságot kizáró bankszervezet kialakítására, amely központi irányítással biztosítja a hitelek tervszerű elosztását és a hitelek felhasználásának tényleges ellenőrzését. Evégett egy év leforgása alatt a Hitelbankot át kell alakítani specializálódott, csak ipari hiteleket nyújtó bankká, a Kereskedelmi Bank specializálódna a külkereskedelem, továbbá a belkereskedelem nagyobb tranzakcióinak finanszírozására, a Leszámítoló Bank a közületek és szükség esetén a fennmaradó kis- és középbankok hitelműveleteinek intézésére specializálódnék, míg a mezőgazdasági hitelek folyósítására egyedül az Országos Szövetkezeti Hitelintézet lenne hivatott. Megfontolást érdemel a beruházások finanszírozásának a forgótőkehitelnyújtástól való elválasztása és ennek a funkciónak, mint egyedüli feladatnak egyik államosított bankra való ruházása. c) Intéző Bizottság alakítása az államosított bankszervezet központi irányítására. Mellőzni kell egy centralizált bankapparátus kiépítését, de az egységes irányvonalak megállapítása és azok betartásának ellenőrzése végett központi szervként Intéző Bizottságot kell létesíteni kis apparátussal. Ez az Intéző Bizottság irányítaná az államosított bankok vezetőinek kijelölését és a racionalizálási és specializálási intézkedésekkel kapcsolatban a tisztviselők esetleges áthelyezését vagy nyugdíjazását is. 2. Az ipar és a bányászat terén a) A már régebben elhatározott, de eddig még nem végrehajtott államosítások gyors végrehajtása, nevezetesen a bauxit-, timföld-, alumíniumiparra, valamint a még magántulajdonban lévő elektromos erőművekre vonatkozólag. b) A nagybankok államosítása révén állami befolyás alá kerülő iparvállalatok állami irányítása és az állam számára való jövedelmezővé tétele az egyes vállalatok önállóságának fenntartása mellett. Az állami szektor kiterjesztése szempontjából döntő jelentősége van annak a mintegy 100 iparvállalatnak, amelyben az állam átveszi a nagybankok érdekeltségeit és túlnyomó befolyását. Ezek közé az iparvállalatok közé tartoznak a textilipar, az élelmiszeripar, a faipar és a papirosipar legjelentősebb vállalatai, amelyek jövedelmezősége jelentősen meghaladja a nehéziparét. Az állam irányító szerepét egyelőre az államosított nagybankok, illetve azok vállalati osztályai útján gyakorolná, azonban fokozatosan megszervezné az egyes iparágakban az állami befolyás alatt álló vállalatok kartellszerű, kis apparátussal rendelkező munkaközösségét, ami lehetővé tenné az egyes vállalatok között a munkák és rendelések helyes megosztását, szükség esetén a beszerzés és az értékesítés központi irányítását. c) Az állami hiteleket igénybevett vagy a jövőben igénybevevő magániparvállalatokat (Egyesült Izzó, Hungária stb.) csődbekergetés veszélye alatt kényszeríteni kell, hogy részvényeik jelentős és ahol csak lehetséges döntő részét engedjék át az államnak, illetve az államosított nagybankoknak. Ezeknek a vállalatoknak állami irányítását ugyancsak ab) alatt mondottak szerint kell megvalósítani. d) Az államosított iparban biztosítani kell a vállalatvezetők személyi felelősségét és az egyes vállalatok rentabilitását szigorú önköltségszámítás alapján, minden túlságba vitt centralizálás kiküszöbölésével.
