Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

A két keretben folyósított kölcsönöket, a felhasználás célja és a kölcsönt igénybevevő vállalat helyzete szempontjából következőképpen lehet csoportosítani. Állami Érdekeltségi érdeösszesen lalat lalat ségi vállalat millió forintban Ipari forgótőke 25,55 14,19 14,80 49,56 102,10 41,2 Ipari beruházás 3,33 3,20 — 72 5,04 12,29 5 — Import célokra 2,96 1,03 —,24 15,27 19,50 8,— Export célokra 7,33 3,54 — 71 20,65 32,23 13,— Belföldi áruforgalomra 3,49 — 25 1,— 29,69 34,43 14,— Mezőgazdasági forgótőke 1,78 — — 2,65 4,43 1,5 Mezőgazdasági beruházás — — — —,09 — 09 Vegyes felhasználás 2,38 — 16 —,98 39,26 42,78 17,3 44,82 22,37 18,45 162,21 247,85 100% 18% 9% 7.6% 65,4% 100% A felhasználás célját tekintve, legmagasabb 41% az ipari forgótőkére folyósított kölcsönök összege, amivel szemben aránytalanul kevés, 15% a mezőgazdasági forgótőke céljait szolgáló kölcsön. A kölcsönt igénybevevő vállalatoknak a folyósító pénzintézetekhez való helyzetét tekintve, az állapítható meg, hogy közel álló vállalatok a folyósított kölcsönöknek több mint negyedrészét, 27%-át, az állami érdekeltségi vállalatok pedig mintegy 8%-át kapták. Megállapítottam azt is, hogy a folyósító pénzintézetek augusztus 30-i 434 millió forint betétállományának 57%-a került folyósításra ilyen kölcsönök formájában, a betétek további 43%-a, részben mobil pénzeszközökben, „V" számlán és kereten felüli kihelyezésekben fekszik. Nyulászi János Tisztázat. - UMKL. XIX-L-2-b. 15. doboz. Eredeti aláírással. „Bankellenőrzési Csoport" fejléccel. Ceruzával az irat bal felső sarkában „L. M(átyásfalvi). Lássa Csikós tanácsos úr". Felzeten kézírással: „Vica! Aktát csinálni, .pénzintézetek'. Cs(ikós) X. 18."