Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

A PÉNZÜGYMINISZTER ELŐTERJESZTÉSE A GAZDASÁGI FŐTANÁCSHOZ A MAGYAR NEMZETI BANK ÉS A PÉNZINTÉZETI KÖZPONT I. KÚRIÁJÁBA TARTOZÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGI ALAKBAN MŰKÖDŐ PÉNZINTÉZETEK MAGYAR TULAJDONBAN LÉVŐ RÉSZVÉNYEINEK ÁLLAMI TULAJDONBA VÉTELE TÁRGYÁBAN 176.216/1947. IV. a. Mellékelten tisztelettel előterjesztem a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó részvénytársasági alakban működő pénzintézetek magyar tulajdonban lévő részvényeinek állami tulajdonba vételéről szóló törvényjavaslat tervezetét. A törvényjavaslat szövegét pártközi értekezlet dolgozta ki és azt az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya jogszabálytechnikai szempontokból már megvizsgálta. A törvényjavaslat szövegével kapcsolatban a gondozásomra bízott érdekek szempontjából még a következőkre kell rámutatnom: a tervezet 5. §-a értelmében az állami tulajdonba vétel által érintett pénzintézetek üzletvitelének irányítása céljából a magyar köztársaság kormánya három tagú intézőbizottságot létesít. Az intézőbizottság tagjait a tervezet szerint a kormány nevezi ki és menti fel. Figyelemmel arra, hogy a pénzintézeti szervezet és a hitelpolitikának legfőbb irányítása a pénzügyi tárca feladata, véleményem szerint a három tagú intézőbizottság elnökének hivatalból a pénzügyminiszternek kellene lennie s ennek a törvény szövegéből is világosan kifejezésre kellene jutnia. Kötelességszerűen be kell jelentenem a t. Gazdasági Főtanácsnak, hogy az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya a javaslat 7. §-ával kapcsolatban kifogásolja azt, hogy az államosítás alá kerülő pénzintézethez ideiglenes vezetőt, illetőleg ideiglenes vezetőséget lehessen kirendelni. Az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya ugyanis azon az állásponton van, hogy a pénzintézetek államosítása az általuk kibocsátott részvények állami tulajdonába vételével történt s ennélfogva az államhatalomnak mint részvényesnek áll jogában csupán fellépnie. A törvényjavaslat szövege ezzel ellentétben akkor, amikor ideiglenes vezető, illetőleg ideiglenes vezetőség kirendelésére ad lehetőséget, lényegében olyan rendelkezést tartalmaz, amely akkor volna helyénvaló, ha a pénzintézetek teljes egészükben kerülnének államosításra, mint pl. az a francia bank államosítás esetében történt. Utalt ezzel kapcsolatban az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya arra, hogy a törvényjavaslat jelenlegi szövege értelmében olyan vállalathoz is lehetne ideiglenes vezetőt, illetőleg vezetőséget kirendelni, melynél a részvényeknek csupán kisebbsége kerül az állam tulajdonába, amely esetben az a tény, hogy az ideiglenes vezető kirendelését a pénzügyminiszter előter-