Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

(4) A leltárt és az üzleti megállapodásról szóló kimutatást a miniszteri biz­tos 1947. június hó 30. napjáig tartozik a pénzügyminiszternek előterjeszteni. (1) A miniszteri biztos a pénzintézet igazgatóságánál a pénzintézet nevében létesíteni szándékolt bármely ügylet ellen - ha az ügylet a pénzintézet köz­érdekű feladatainak folyamatos ellátását, illetőleg vagyonállagának épségben tartását veszélyezteti - óvást emelhet. Az óvásnak halasztó hatálya van; óvás esetén az érdekelt pénzintézet a vitás kérdés eldöntése céljából panasszal for­dulhat a pénzügyminiszterhez, aki a vitás kérdésben végérvényesen dönt. Azon az alapon, hogy a miniszteri biztos óvási jogával él, kártérítési követelésnek sem a miniszteri biztos, sem az államtitkár ellen nincs helye és a pénzintézet ügyfelei a pénzintézettel szemben semmiféle igényt nem támaszthatnak. (2) A miniszteri biztos előzetes hozzájárulását kell kikérni: a) állandó befektetés jellegével bíró vagyontárgyak (ingatlan, értékpapír, berendezés stb.) elidegenítése, megterhelése vagy bérbeadása esetén; b) A 100 000 forintot meghaladó hitelnyújtás, valamint értékhatárra tekintet nélkül minden olyan ügyletnél, mely a szokásos hitelnyújtás kereteit meg­haladja; c) alkalmazottak előléptetése, valamint szolgálati szerződések és nyugdíj­megállapítások megváltoztatása esetén; d) az alaptőke megváltoztatásához, az alapszabályok módosításához; e) új érdekeltségek vállalásához vagy fennálló érdekeltségeken való változ­tatáshoz. (3) Az előzetes hozzájárulás megtagadása esetén az érdekelt pénzintézet a vitás kérdés eldöntése céljából panasszal fordulhat a pénzügyminiszterhez, aki a vitás kérdésben végérvényesen dönt. 7. §. (1) A miniszteri biztosnak a jelen rendelet 6. §-a (2) bekezdésének c), d) és e) pontjaiban meghatározott joga a pénzintézetet megillető keretek között a 2. § (4) bekezdésének hatálya alá eső érdekeltségi vállalatra is kiterjed. (2) A hozzájárulás megtagadása esetén a 6. § (3) bekezdésében foglaltak azzal az eltéréssel nyernek alkalmazást, hogy a pénzügyminiszter a vitás kér­désben a vállalat tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértésben dönt. 8. §. (1) A miniszteri biztost a működése során tudomására jutó adatok tekinte­tében a közhivatalnokokra megállapított titoktartási kötelessség terheli. (2) A titoktartási kötelesség a miniszteri biztos által a pénzügyminiszter hozzájárulásával igénybevett szakértőkre is kiterjed. 9. §. (1) A miniszteri biztos ilyen minőségben történt kiküldése, illetőleg mű­ködése által a pénzintézettel szolgálati jogviszonyba nem kerül. (2) A miniszteri biztos működésének részletes szabályait - ideértve a mi­niszteri biztos szolgálati szabályzatát - a pénzügyminiszter állapítja meg. 10. §. A miniszteri biztos működésével felmerülő költségeket az a pénzintézet

Next

/
Oldalképek
Tartalom