Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

re, amely nem beruházási kölcsön, és így politikai feltételekkel nem jár, hanem egyszerű, rövid lejáratúnak mondható forgótőkekölcsön. Ennek a célnak a bankok mai formájukban jobban meg tudnak felelni, mintha államosítás alá kerülnének. Judik József: (Nemzeti Bank) A bankok államosítását két szempontból lehet nézni: a) hosszabb lejáratú, szocialista szempont, b) rövidebb lejáratú, a hároméves terv végrehajtása szempontjából. Az első szempont mérlegelésénél feltétlenül szükséges, hogy legyen egy nagy vonalakban kidolgozott szocializálási tervünk és a bankprobléma csak ennek részletkérdéseként szerepeljen. Ez azonban hosszabb megfontolást és előkészítést igényel. A rövid lejáratú szempontnál azt kell szem előtt tartani, hogy a hároméves terv legnehezebb része a pénzügyi rész. A bankok államosítása az egész munkát hátráltatná. A bankok a normális bankügyletek révén magukat fenntartani nem tudják és államosítás esetén egyszerű deficittel állnánk szemben, amely a már eddigi deficiteket még jobban növelné. Ugyancsak komoly érv, hogy a bankok államosítása révén a külföldi hitelszerzés is nehezebbé válik. Propper Sándor (OKH) nem ismerjük a politikai szempontokat és ezért igen nehéz a kérdéshez hozzászólni. Véleménye szerint itt nem lehet se igent, se nemet mondani. - Hangoztatja azt, hogy ő már többízben rámutatott a külföldi támogatás szükségszerűségére, de nem tudja azt, hogy a bankok államosítása e lehetőség miképp befolyásolná. Rámutat arra, hogy a Nemzeti Bank mai formájában tisztán regisztráló szerve az államnak és ezért ennek államosításával nem is érdemes foglalkozni. Ez ugyanis csak a közvéleményben keltene aggodalmat, de semmi gyakorlati előnye nem lenne. Ha a három bank államosíttatik, mi lesz a többi bankkal? Nem fognak-e azok versenyt támasztani? Nem lenne-e szükséges az egész vonalon államosítani? Rámutat arra, hogy a hároméves terv kapcsán kerülnünk kell a gazdasági élet felesleges iritálását és lehetőleg zavarmentesen kell a problémát megoldani. Dr. Juhász Kálmán: (közg. csop. titk.) a probléma hármas: az első kérdés a Nemzeti Bank államosítása, a második a bankok államosítása és harmadik a hároméves terv legcélszerűbb finanszírozása. Ad 1. a Nemzeti Bank államosítási kérdéséhez nincs sok hozzászólni való, mert az elhangzott vélemények azt bizonyítják, hogy a Nemzeti Bank lényegileg úgyis államosítva van és kár ezzel a közéletet zavarni. Ad 2. nagy bankok államosítására vonatkozóan csak annyit lehet mondani, vagy mindet, vagy egyet sem, mert a közbeeső megoldás csak félmegoldás és szükségszerűen rossz lehet. Mivel pedig a hároméves terv megindításának idejére azt a problémát - amint arra dr. Faragó László rámutatott - jól megoldani fizikailag képtelenség, teljesen felesleges rossz megoldást keresni és ezzel ráadásul a bel- és külföldi gazdasági érzékenységet zavarni. Ad 3. a hároméves terv finanszírozásának kérdése végeredményben hitelirányítás és tőkeképzési probléma. A tudomány mai álláspontja szerint a pénzgazdaságban tőkeképzésre három lehetőség van: a) magántakarékosság. Itt a bankok államosítása csak visszataszítólag hathat és így az álla-