Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

A bankellenőrnek vétójoga a legnagyobb visszaélésekre adhat okot. Lehet, hogy egy intézet kiváló külföldi összeköttetéseinél fogva egy, az országra életbevágóan fontos export vagy importügyletet köt, vagy külföldi kölcsönt szerez. A felelőtlen bankember óvást emel. Másnap egy másik intézet fogja ugyanezt az ügyletet előterjeszteni, amelynél már nem fognak vétót emelni. Vétójogot felelőtlenül és felelősség nélkül gyakorló ellenőr anyagilag legyen felelős a miatta elmulasztott ügyletért, ha pedig rosszhiszeműen, vagy csak pártszempontból emelt vétót, a 17. §-ban írt módon büntetendő. Rámutat a bizottság arra, hogy békében is súlyos következményekkel járt, ha egy intézethez ellenőrt vagy miniszteri biztost küldtek ki. Amikor ennek híre járt, a betevők megrohanták az intézetet. Emlékezzünk csak a Földhitelbank esetére (Paupera). A külföldet a követi jelentések szerint a fezőrök egész serege várja, akik nem tudni, kinek a felhatalmazásából a magyar államnak kölcsönöket akarnak szerezni. Az Egyesült Államokban járt magyar szakértők azt a felvilágosítást kapták, hogy a magyar államnak hosszú ideig nincs kilátása külföldi kölcsönre, de a régi kipróbált magyar pénzintézetek esetleg elhelyezhetnek ott kötvényeket, és pénzhez juttathatják a magyar termelést. Abban a pillanatban, ha bankellenőrző intézmény létesül, az amerikaiak előtt amúgyis kínos hangzású ,,vétó"-val, pártközegeknek pártszempontokból bizalmas megbeszélésű pénzügyi tárgyalásokba való belekontárkodásával, mint az államosítás egy újabb előjátékával, Magyarországon egyetlen nagy intézet sem fog egy cent kölcsönt sem kapni. Hogy enélkül hogy képzelik a magyar újjáépítést, mikor még a hatalmas Szovjetoroszország is több milliárd újjáépítési kérelemmel fordult az USA4ioz, nem tudjuk. De ezért a Pénzügyi Bizottság nem vállalhatja a felelősséget és a bizottság elnöksége tisztelettel bejelenti, hogy amennyiben a javaslat jelen formájában elfogadtatnék, visszaadja megbízását a Pártnak és a bekövetkező gazdasági bajokért a felelősséget a Pártvezetőségre hárítja. A bizottság tagjai, mint részben a nagyválasztmány, mint részben a Párt egyszerű tagjai, kötelességszerűen rámutatnak arra, hogy a nagy választmánynak mindig az volt az álláspontja, hogy a politikai és gazdasági kérdések junktimban állanak egymással. A Párt még meglévő presztízsét is tönkreteszi az, hogy ha munkáspártok gazdasági követeléseit azonnal teljesítjük, mielőtt még a politikai követelésekre nézve megegyeztünk volna. Javasoljuk tehát, hogy akármi formában fogadtassák is el a bankellenőrzési javaslat, állíttassék fel junktim a két legfontosabb politikai kívánság és e között. Elsősorban, míg a községi választásokra nézve megegyezés nem történik, a bankellenőrzési rendelet, mely a magyar gazdasági élet egy újabb hatalmas szektorát adja át ellenszolgáltatás nélkül a munkáspártoknak, ne léphessen életbe. Egykorú másodlat. - UMKL. XIX-L-l-n. 4. doboz, 39-40. 1. Egy olvashatatlan kézjeggyel. 1 L. a 199. sz. iratot.