Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
IV. A stabilizációtól a bankállamosításig
A betétfejlődés kedvező alakulása következtében ennek a hátvédnek a2 igénybevételére nem volt szükség. Jelentősége a rendelkezésnek mégis megvan, mert az intézeteket abba a helyzetbe hozta, hogy likvid tőkéjüket fokozottabb mértékben tudták kihitelezésre felhasználni. A hátvéd jellegű hitelkeretet annak idején pusztán a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó pénzintézetek kapták, mert betétfejlődés akkor még csak ezeknél volt. Újabban az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezeteknél is megindult a betétfejlődés, úgy hogy április hónapban a betétek volumene már mintegy 7 millió forintra volt becsülhető. Az Országos Központi Hitelszövetkezet tagszövetkezetei éppen úgy, mint annak idején a magánbankok csak igen kis hányadát merik ezeknek a betéteknek kihelyezni, mert semmiféle biztosítékuk sincsen arra nézve, hogy a mezőgazdasági kölcsönökbe kihelyezett, tehát nehezen mobilizálható betétek felmondása esetén megfelelő hitel áll majd a betétvisszafizetés céljából rendelkezésükre. E helyzet következményeképpen maguk a tagszövetkezetek sem szorgalmazzák a betétgyűjtést olyan mértékben, mint ahogy az általános közhiteli szempontból kívánatos lenne. Épp azért azzal a kéréssel fordulok t. Gazdasági Főtanácshoz, járuljon hozzá ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank, miként annak idején a magánbankok részére, az Országos Központi Hitelszövetkezet részére is 2 millió forint öszszegben megfelelő visszleszámítási hitelkeretet engedélyezzen. Ezt a hitelkeretet az egyes hitelszövetkezetek kizárólag betétmegmozdulás esetén az Országos Központi Hitelszövetkezet útján benyújtott tárcaváltókra vehetnék igénybe. Ismeretes a Gazdasági Főtanács előtt, hogy egyrészt az érdekeltek, másrészt a Pénzintézeti Központ is állandó tárgyalásokat folytat a vidéki piacrendezés előmozdítása érdekében. E részben önkéntes, részben a Pénzintézeti Központ által kezdeményezett előkészítő tárgyalások során megállapítást nyert az, hogy egyes fúziók megfelelő módon csakis akkor vihetők keresztül, ha a Pénzintézeti Központ a fennmaradó életképes intézetnek megfelelő hitelnyújtási lehetőséget tud biztosítani. Különös tekintettel arra, hogy a forintmérlegek megjelenésével a piacrendezés erőteljesebb megindulásával lehet számolni, máris több befejezés előtt álló fúziós tárgyalás van folyamatban, melyeknél a fúzió egyetlen akadálya a megfelelő alátámasztási hitel. Kérem a t. Gazdasági Főtanácsot, járuljon hozzá ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank a Pénzintézeti Központ részére kizárólag fúziós célokra 1 millió forint összegben megfelelő visszleszámítási hitelt engedélyezzen. HATÁROZATI JAVASLAT Hozzájárul a Gazdasági Főtanács ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank az Országos Központi Hitelszövetkezet részére 2 millió forintos visszleszámítási hitelkeretet engedélyezzen. E hitelkeret a fővárosi pénzintézetek ugyanilyen
