Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
III. A forintstabilizáció előkészítése és megvalósítása
lene álláspontjainkat egyeztetni és ezért ebben a kérdésben, valamint a bankpolitikai tanács kérdésében sürgősen összekötőt kell egybehívni, az összekötő bizottság tagjai legyenek: Bán, Kemény, Timár és Faragó elvtársak. Egykorú másodlat. - PL 283/f/32/9. ö. e. 24-26. 1. Az első oldal jobb felső sarkában kézírással: „L. Szakasits (Árpád)". 95. Budapest, 1946. május 16. DR. RÁCZ JENŐ ÁLTAL RÁKOSI MÁTYÁS SZÁMÁRA KÉSZÍTETT HOZZÁSZÓLÁS A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRTNAK AZ ÉRTÉKÁLLÓ PÉNZ MEGTEREMTÉSÉRE VONATKOZÓ TERVEZETÉHEZ 1. A stabilizáció időpontja. A tervezet a stabilizáció időpontját az új termés betakarításával elérkezettnek tekinti, vagyis a stabilizáció összes materiális előfeltételeit adottnak, vagy legalábbis augusztus l-ig megteremhetőnek tartja. Bizonyos optimizmus nélkül valóban nem foghatunk hozzá a stabilizációhoz és egyet-mást rábízhatunk magának a stabilizációnak technikai és lélektani hatásaira is, amelyek kétségkívül maguk is fokozni fogják a termelést. A stabilizáció előtt azonban az országnak oly mértékű erőfeszítésre van még szüksége, hogy határozottan káros lehet a tervezet bevezetésében foglalt, túlzottan optimista megállapításokat a köztudatba vinni. Nem áll az, hogy minden talpalatnyi földet bevetettek, mert őszi gabonaterületünk a szokásos 4 millió holddal szemben nem egészen 2,9 millió hold; széntermelésünk és ipartermelésünk emelkedik ugyan, de az ipar ma (jóvátételi üzemeket beleértve) a békebeli szénmennyiségnek még mindig csak 30%-át kapja; közlekedésünk javul, de kevésbé saját erőnkből, mint a Szovjetunió támogatásából, amivel szemben viszont komoly tartozásaink keletkeznek; külkereskedelmünk csak statisztikailag élénkül, a behozott áruk túlnyomórészt még nagyon messze vannak attól, hogy kész árukká feldolgozva a belföldi fogyasztás rendelkezésére álljanak, ezzel szemben a külkereskedelem technikai bonyolítása úgyszólván kizárólag inflációs állami pénzzel történik stb. Veszélyes ebből az együttesből kiragadni a pénzügyeket, mint amelyekben egyedül nem akar javulás mutatkozni, mert hiszen a pénzügyek mai állása, az infláció fejlődése semmi más, mint a materiális helyzetnek a tükörképe. A stabilizáció nem sikerülhet, ha az irányító szervek és a dolgozók tudatába nem tudjuk átvinni, hogy a kitűzött terminust megelőző hónapok erőfeszítései a döntők a sikerhez, így elsősorban: a termékbeszolgáltatás maradéktalan keresztülvitele, a széntermelés és ezen át az ipari termelés mennyiségének erős felfokozása és a külkereskedelemnek a belföldi jószágtermelés szolgálatába való beállítása. Nem szabad, hogy mindezeket a stabilizációtól várjuk - amint erre a tervezetben bizonyos utalás van -, hanem ellenkezőleg, csak ezektől várhatjuk a stabilizációt. Rajtunk kívülálló feltételei is vannak a stabilizációnak. A tervezet más he-