Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez 1945-1949

jóváhagyás, mindenekelőtt a Szovjetunió méltányló magatartása (a jóvátétel átütemezése) nélkül"

28

. A stabilizációnak fontos technikai előfeltétele volt az új pénz, a forint előállítása. A Pénzjegynyomda május 23-i feljegyzése az előállítandó bankjegyek gyártásának mennyiségi és minőségi problémáiról szól. Július 29-i kelettel megjelenik az első forintbankjegy - az új 10 forintos - kibocsátásáról szóló hirdetmény is. Az ország politikai vezetése a stabilizáció reálisan elérhetőnek tartott külföldi feltételeit igyekezett biztosítani. Ennek érdekében áprilisban Moszkvában, júniusban Washingtonban kormánydelegáció járt. Eredmény: a Szovjetunió a jóvátételi kötelezettségek teljesítésére a szerződés szerinti 6 év helyett 8 évi határidőt engedélyezett. Az éves törlesztési ütem is változott - 1946-ban kereken 30 millió dollárral csökkent

29

. A német hadsereg és a nyilasok nyugatra hurcolták - sok más érték, termelő berendezés, közlekedési eszköz stb. - közt a Magyar Nemzeti Bank arany- és valutakészletének túlnyomó részét. Ez a bank előbb Veszprémbe, majd Sopronba kitelepített központja több száz dolgozójával, a bank értékeivel és üzleti könyveivel, továbbá a banknál letétbe helyezett értékekkel együtt végül is az ausztriai Spital am Phyrnig jutott el. Az aranykészletet és más értékeket az USA katonai erői lefoglalták és Frankfurt am Mainba szállították. Ezekből az értékekből kereken 30 000 kg aranyrudat és érmét az USA kormánya 1946 augusztus elején a Magyar Nemzeti Banknak Budapesten viszszaadott. Ennek feltételeként az USA részéről előírták, hogy: „A magyar kormány lemond minden további monetáris arany visszaszolgáltatásának igényéről, a netán tévesen kiadott aranyat egy éven belül visszaszolgáltatja"

30

. Az arany 1,3 milliárd forint összegű bankjegyforgalom számára biztosított volna az MNB alapszabályai szerint fedezetet, „ekkora forintösszegre azonban a gazdasági vérkeringésnek nem is volt szüksége, a forint aranyfedezete tehát 1946 őszén az előirányzottnál magasabb volt"

31

. 1946. augusztus 7-én, a GF határozatot hoz arról, hogy a Nemzeti Bank a nyugatra elhurcolt aranykincs mekkora részét tekintheti sajátjának és az arany mekkora része legyen közvetlenül az állam tulajdona. A bank vitatja a Pénzügyminisztérium, illetve a GF állásfoglalását és erről tájékoztatja a Gazdasági Főtanácsot. A stabilizáció sikeres végrehajtása eredményeinek megőrzése érdekében rendkívül fontos volt a hitelkibocsátás korlátozása. Erről hosszas értekezletek folytak a Magyar Nemzeti Bankban és a TÉBE-ben. Ezekről készült összefoglaló feljegyzés július 15-i kelettel. A vita lényegében a jövőbeni hitelcenzúra, illetve a stabilizáció érdekében szükséges hitelkorlátozások hatékony megvalósítása körül folyt. Miközben a bankok vitatkoztak, a Gazdasági Főtanács már július 10-én határozatot hozott arról, hogy a pénzintézetek betéteiből és saját tőkéiből folyósítható hitelek felülvizsgálására háromtagú bizottságot hív létre, és ezt felhatalmazza a gazdaságilag kellően nem indokolt hitelek azonnali felmondására. Emellett megtiltotta az összes pénzintézeteknek, hogy e bizottság előzetes jóváhagyása nélkül betéteikből és saját tőkéjükből hiteleket folyósíthas-