Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

II. A pengőinfláció időszakából

Üzletvezetőség számára készült jelentése szerint a hivatalos forgalomnak november 9-éa történt megszűnésekor a részvényárfolyamok is több mint kétszeresére emelkedtek. A valutaárfolyamok 1945 decemberében az egy nappal azelőttinek csaknem ötszörösét érték el. A dollár hivatalos árfolyama a zugforgalmi árfolyam 48%-át tette ki. A hivatalos tőzsdei forgalom újbóli megnyitását az érdekeltek szorgalmazták (1. 176178. sz. dokumentumok), de erre csak a stabilizáció után, 1946 decemberében került sor. A Magyar Nemzeti Bankban 1945. jún. 23-án tartott osztályvezetői értekezlet jegyzőkönyvéből: „Walder igazgató előterjesztése: a tőzsde ülést tartott, melyen a TÉBE és a tőzsde képviselői vettek részt. Az iparügyi miniszter súlyt helyez a tőzsde mielőbbi megnyitására. A tőzsde tagjai is a mielőbbi megnyitás mellett vannak. A TÉBE azonban ki akarja várni a 60 napos határidőt, melynek letelte után a részvények újra forgalomképesek lesznek." A háborús események során mind a bankoktól, mind a vállalatoktól és magánszemélyektől jelentős mennyiségű értékpapír került ismeretlen kezekbe és - működő tőzsde hiányában magánforgalomba. 60 napos határidő kitűzésével olyan rendelkezés történt, hogy az értékpapírok birtokosai tulajdonjoguk igazolásával együtt értékpapírjaikat számjegyzékbe kell vétessék, ennek megtörténte után csak a szám jegyzékkel ellátott értékpapírok kerülhettek hivatalos tőzsdei forgalomba. 48. Budapest, 1945. december 21. A TŐZSDE ELNÖKSÉGÉNEK ÁTIRATA A PÉNZÜGYMINISZTERHEZ 3511. szám T 1945. Tisztelettel értesítjük Pénzügyminiszter urat, hogy a folyó hó 21-én az államtitkár úr által összehívott s a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, Pénzintézeti Központ és a Budapesti áru- és értéktőzsde képviseletében megjelent kiküldöttekből álló értekezleten történt megbeszélések folytán a Tőzsde vezetősége a tőzsdei értéküzlet megnyitásával kapcsolatosan a következő intézkedéseket fogja megtenni. A tőzsdetanács elrendeli, hogy 1. az a tőzsdetag, aki akár a tőzsdén, akár a tőzsdén kívül bárhol meg nem engedett valuta- vagy devizaügyletet köt, vagy akinél be nem jelentett valuta találtatnék, a tőzsdéről kizárassék. 2. A tőzsdén csak értékpapírkereskedői és bankbizományosi ipar jogosítvánnyal bíró tőzsdetagok köthetnek értékpapír-ügyleteket, amelyek kivétel nélkül a Girohoz bejelentendők; az a tőzsdetag, aki a tőzsdén lajstromozott és jegyzett értékpapírban közvetlenül ügyletet köt, a tőzsdéről kizáratik. 3. Az a tőzsdetag, aki a tőzsdén, vagy bárhol a Magyar Nemzeti Bank intézkedései értelmében meg nem engedett lombard vagy koszt ügyletet köt, a tőzsdéről kizárassék. 4. A már megkötött kosztügyletek a hirdetmény megjelenése napjától számított legkésőbb 8 napon belül lebonyolítandók. 5. A tőzsdetanács elrendeli, hogy az értéküzleti leszámolás rendje további intézkedésig, továbbra is a naponként való leszámolás alapján marad. 6. A tőzsdetanács 1946. január 1-től a tagsági díjakat 50-100-as szorzószám-