Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
II. A pengőinfláció időszakából
gősnek megfelelő 10 és 20 pengős, kb. 110 millió darab 100 pengős van jelenleg forgalomban. Aprópénzforgalmunk jelenleg túltelített, valószínűnek látszik, hogy kb. 75 millió darab 100 és 10 pengős bankjegy is elegendő lenne a váltópénzforgalom lebonyolítására. 1000 pengősből a Pénzjegynyomda csupán kb. 50 millió darabot gyártott, gyártását időközben meg kellett szüntetni és teljes kapacitását a 10 000 pengősök gyártására átállítani. Félős, hogy az 1000 pengős fokozatos elértéktelenedése esetén ezzel a váltópénzforgalmat lebonyolítani már nem fogjuk tudni. A Pénzjegynyomda jelenlegi teljesítménye kb. havi 30 millió darab bankjegy. Ha az infláció tempója annyira gyors, hogy a legmagasabb címletből nincs ideje a Pénzjegynyomdának legalább 2-3 hónapon át gyártani, akkor a legmagasabb címlet fokozatos elértéktelenedése után az abból előállított bankjegymennyiség a váltópénz forgalmat lebonyolítani már nem tudja és elkerülhetetlenül megjelennek az infláció közismert velejárói: a szükségpénzek, melyek forgalomba hozatalát célszerű lenne mindenáron elkerülni. Ebből a szempontból vizsgálva a kérdést, ugyancsak arra az eredményre jutunk, hogy a Pénzjegynyomdának minden címletből legalább 2-3 hónapig folytatni kellene a gyártást, hogy a szükségpénz forgalomba hozatalát elkerüljük. Ez körülbelül ugyanannyi idő, mint amennyi egy új címlet nyomólemezeinek előállításához szükséges. A fentebb előadottakkal rá kívántunk mutatni arra, hogy a bankjegy gyártás tempójának fokozása technikai okokból nem lehetséges, mert ahhoz sem felszerelés, sem anyag nincs. A jelenlegi igénybevételi adatok a következők: A kincstár igénye napi 6 milliárd. Ehhez járul a magángazdaság igénye, amely 1-1,5 milliárdra tehető, így tehát a napi szükséglet 7,5 milliárd. Amennyiben a Pénzjegynyomda kizárólag 10 000 pengős címletű bankjegyeket gyárt, a napi eredménye 10 milliárd körül mozog. A jelenlegi igénybevétel mellett tehát naponkint 2-3 milliárd tartalékolható. A banknak jelenleg 40 milliárd pengő értékű bankjegy tartaléka van. A jelenlegi szükségletet tehát ez idő szerint a Pénzjegynyomda ki tudja elégíteni. Ha azonban újabb bér- és fizetésemelés történik és ennek folytán a kincstár igénye kétszeresre emelkedik, ezt a szükségletet már csakis a jelenleg meglévő és a következő napokban még összegyűlő tartalékból lesz képes fedezni. Kénytelenek vagyunk tehát rámutatni arra, hogy amennyiben a kormány újabb bér- és fizetésemelést határoz el, az ennek következtében megnövekedő igényeknek a Pénzjegynyomda nem képes megfelelni, csakis nagyobb címletű bankjegy forgalomba hozatala esetén. A fentebb előadottakból azonban kitűnik az is, hogy a nagyobb címletű bankjegyet a Pénzjegynyomda legjobb esetben december hó közepén tudja forgalomba hozni. Tehát a fizetés- és béremeléseket legfeljebb november hó végén lehet végrehajtani, mert ebben az esetben az addig felgyűlő tartalékokkal a megnövekedett igényt 2-3 hétig ki tudjuk elégíteni. Természetesen a nagyobb címletű bankjegyek forgalomba hozatala elé tornyosuló esetleges akadályokat legkésőbb azok technikai előállításának időpontjáig, tehát decem-