Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
II. A pengőinfláció időszakából
ció kedvezőbb: bankráta + 1 usq. 1,5%, mert a bankoknak biztosított 5% kamatmarge ez alkalommal tulajdonképpen garanciajutaléknak is tekintendő, amely ez esetben elesik. A bankok a benyújtott kérelmeket összegyűjtik és hetenként továbbítják az Iparügyi Minisztériumhoz, külön-külön benyújtást készítve az 1 millión aluli és 1 millión felüli tételekről. A bizottság a kérelmet részletekben történő folyósításra is megszavazhatja. A hitelt élvezők feltétlen tartsák szem előtt azt, hogy a hitel a termelés céljait szolgálja és a felvett összegeket késedelmeskedés nélkül hasznosítsák, a bankok pedig csakis annyi váltót reeskomptáljanak, amennyi a fél számára egyszerre szükséges, nehogy a hitel egyrészt gazdaságilag rosszindulatúlag nyerjen felhasználást, másrészt, nehogy a pénzbőséget mozdítsa elő. Ezen elv megsértői ellen a legsúlyosabb retorziót alkalmazzák és betartását a PK ellenőrzi. Bányák és ipari robbanóanyagokkal foglalkozó üzemek, miután számukra más lehetőségről gondoskodnak, ezen hitelben általában nem részesíthetők. A valorizáció a TÉBE-körlevélben megadott három tényezője közül (lakbér nélküli létfenntartási index, 4000 kai. szén ára, búza átvételi ára) mindég a legalacsonyabb jön tekintetbe, amely a létesítendő háromtagú statisztikai bizottság által megállapított, kéthetenként közlendő indexszám alapját képezi. A valorizáció kiindulóhelyzete a július 15-i indexszám. A minisztérium folyó hó 6-tól már elfogad előterjesztéseket, az eddig benyújtott kérelmeket a bankok között feldolgozás és újbóli benyújtás végett szétosztja. Almási Tisztázat. - OL. Z/58. 17. csomó, 175. tétel, 265. lap. Almási (Sándor), a Pénzintézeti Központ igazgatója eredeti aláírásával. 42. Budapest, 1945. augusztus 8. AZ ÚJJÁÉPÍTÉSI MINISZTER ÁTIRATA AZ ORSZÁGOS GAZDASÁGI TANÁCSHOZ A HITELPOLITIKÁBAN KÖVETENDŐ IRÁNYELVEKRŐL 28087/1945. UM Azokkal a kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek az újjáépítés feladatainak megoldása érdekében hitelösszegeket juttatnak a gazdasági vérkeringésbe, szükségesnek látszik megfelelő kormányintézkedések foganatosítása aziránt, hogy a hitelnyújtások útján működésbe kerülő tőkeösszegek a termelő munkálkodásnak azokban az ágazataiban helyezkedjenek el, ahol azok az illetékes tényezők részéről az újjáépítés tervszerű célkitűzéseinek előtérbe állításával biztosítani kívánt általános gazdasági és pénzügyi érdekeket a legkielégítőbben szolgálják. Az e tekintetben megfontolást kívánó kérdések