Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

II. A pengőinfláció időszakából

Ha a szóbanforgó tényezők közül ab) vagy a c) alatt felsorolt nagyobb mér­tékben emelkedik, mint az a) alatti, úgy a kiszámítás csak az a) alatti tényező emelkedésének alapulvételével történik. Az átértékelési kulcsok változásait a Központi Statisztikai Hivatal, a Fő­városi Statisztikai Hivatal és a Magyar Gazdaságkutató Intézet egy-egy kikül­döttjéből álló hármas bizottság állapítja meg. Ez a bizottság a változásokat egy nevezőre hozza akként, hogy az elsőízben történt közzététel óta külön­külön beállott százalékos emelkedések számtani középarányosát megállapítja, mindazonáltal tekintetbe véve az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezést. A bizottság a változást kifejező egységes indexszámot havonként kétszer, éspedig minden hó elsején és 15. napján állapítja meg és erről értesíti a Bankot, to­vábbá a Pénzintézeti Központ útján az érdekelt pénzintézeteket. Az adós iparvállalat által teljesített mindennemű törlesztést arányosan kell egyfelől az átértékelés alá eső, másfelől az átértékelés alá nem eső tőketarto­zás és az átértékelési kulcs alapján fizetendő értéktöbbletre elszámolni. A kölcsönök folyósítása és a lebonyolítás. A Bank a hitelnyújtásban részt­vevő pénzintézetekkel megállapodást köt. Ennek alapja az a megállapodás, amelyet a pénzintézet köt a kölcsönt felvevő iparvállalatokkal. A kölcsönt felvevő iparvállalat a pénzintézettel kötendő megállapodásban az elfogadványokban megtestesített váltójogi kötelezettségen felül, köztörvé­nyi kötelezettséget vállal az átértékelési kulcs alapján fizetendő értéktöbblet megfizetésére. Az iparvállalat a kötelezettségének biztosítására már a hitel igénybevételekor köteles a kölcsön 50%-ának megfelelő összegről szóló, ki­töltetlen lejáratú fedezeti váltót átadni és amennyiben a megújítás időpont­jában az érvényben lévő átértékelési kulcs alapján kiszámított értéktöbblet meghaladná a fedezeti váltó névértékét, a többletről újabb fedezeti váltót kell , letétbe helyezni. A fedezeti váltókat a pénzügyminiszter további rendelkezé­séig a folyósító pénzintézet kezeli. Az értéktöbbletet az adós iparvállalat a teljesítés alkalmával készpénzben köteles kiegyenlíteni. Résztörlesztés esetén az adós iparvállalat a törlesztett összeg 50%-a után járó értéktöbbletet tarto­zik kifizetni. Űjítóváltók adása esetén az újítás időpontjában érvényben lévő átértékelési kulcs alapján kiszámításra kerülő értéktöbblet után is jár kamat. Ennek a ka­matnak mértéke azonos az újítóváltó után fizetendő kamat mértékével és azzal azonos módon, tehát előre fizetendő. A pénzintézet az adós iparvállalatoktól beszedett értéktöbbletet, úgyszintén az adós iparvállalat által a még esedékessé nem vált többlet után fizetett ka­matokat 1% kezelési költség levonásával, a TÉBE által meghatározandó minta szerint készítendő elszámoló jegyzék kíséretében haladéktalanul köteles a Bank­hoz átutalni, mely a hozzá ilyen címen befolyt összegeket az államkincstár iparindítási külön számláján írja jóvá. A pénzintézetnek ez a kötelezettsége akkor is fennáll, ha az adós iparvállalat elfogadványai nem kerülnének vi­szontleszámításra. A folyósító pénzintézet saját belátása szerint dönt abban a kérdésben, hogy a kölcsön tekintetében szerez-e külön biztosítékokat (jelzálogjog stb.) és ha igen, milyeneket. Ha a pénzintézet szerez is külön biztosítékot, nem köteles

Next

/
Oldalképek
Tartalom