Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

II. A pengőinfláció időszakából

Ha a szóbanforgó tényezők közül ab) vagy a c) alatt felsorolt nagyobb mértékben emelkedik, mint az a) alatti, úgy a kiszámítás csak az a) alatti tényező emelkedésének alapulvételével történik. Az átértékelési kulcsok változásait a Központi Statisztikai Hivatal, a Fővárosi Statisztikai Hivatal és a Magyar Gazdaságkutató Intézet egy-egy kiküldöttjéből álló hármas bizottság állapítja meg. Ez a bizottság a változásokat egy nevezőre hozza akként, hogy az elsőízben történt közzététel óta különkülön beállott százalékos emelkedések számtani középarányosát megállapítja, mindazonáltal tekintetbe véve az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezést. A bizottság a változást kifejező egységes indexszámot havonként kétszer, éspedig minden hó elsején és 15. napján állapítja meg és erről értesíti a Bankot, továbbá a Pénzintézeti Központ útján az érdekelt pénzintézeteket. Az adós iparvállalat által teljesített mindennemű törlesztést arányosan kell egyfelől az átértékelés alá eső, másfelől az átértékelés alá nem eső tőketartozás és az átértékelési kulcs alapján fizetendő értéktöbbletre elszámolni. A kölcsönök folyósítása és a lebonyolítás. A Bank a hitelnyújtásban résztvevő pénzintézetekkel megállapodást köt. Ennek alapja az a megállapodás, amelyet a pénzintézet köt a kölcsönt felvevő iparvállalatokkal. A kölcsönt felvevő iparvállalat a pénzintézettel kötendő megállapodásban az elfogadványokban megtestesített váltójogi kötelezettségen felül, köztörvényi kötelezettséget vállal az átértékelési kulcs alapján fizetendő értéktöbblet megfizetésére. Az iparvállalat a kötelezettségének biztosítására már a hitel igénybevételekor köteles a kölcsön 50%-ának megfelelő összegről szóló, kitöltetlen lejáratú fedezeti váltót átadni és amennyiben a megújítás időpontjában az érvényben lévő átértékelési kulcs alapján kiszámított értéktöbblet meghaladná a fedezeti váltó névértékét, a többletről újabb fedezeti váltót kell , letétbe helyezni. A fedezeti váltókat a pénzügyminiszter további rendelkezéséig a folyósító pénzintézet kezeli. Az értéktöbbletet az adós iparvállalat a teljesítés alkalmával készpénzben köteles kiegyenlíteni. Résztörlesztés esetén az adós iparvállalat a törlesztett összeg 50%-a után járó értéktöbbletet tartozik kifizetni. Űjítóváltók adása esetén az újítás időpontjában érvényben lévő átértékelési kulcs alapján kiszámításra kerülő értéktöbblet után is jár kamat. Ennek a kamatnak mértéke azonos az újítóváltó után fizetendő kamat mértékével és azzal azonos módon, tehát előre fizetendő. A pénzintézet az adós iparvállalatoktól beszedett értéktöbbletet, úgyszintén az adós iparvállalat által a még esedékessé nem vált többlet után fizetett kamatokat 1% kezelési költség levonásával, a TÉBE által meghatározandó minta szerint készítendő elszámoló jegyzék kíséretében haladéktalanul köteles a Bankhoz átutalni, mely a hozzá ilyen címen befolyt összegeket az államkincstár iparindítási külön számláján írja jóvá. A pénzintézetnek ez a kötelezettsége akkor is fennáll, ha az adós iparvállalat elfogadványai nem kerülnének viszontleszámításra. A folyósító pénzintézet saját belátása szerint dönt abban a kérdésben, hogy a kölcsön tekintetében szerez-e külön biztosítékokat (jelzálogjog stb.) és ha igen, milyeneket. Ha a pénzintézet szerez is külön biztosítékot, nem köteles