Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

II. A pengőinfláció időszakából

Az 1942. július 6-án felvett II. sorozatú „K IV." jelzésű kincstárjegykölcsön (eredeti összeg 500 000 pengő, lejárat 1945. július 6.), az 1944. március l-jén kibocsátott VT. sorozatú „K X" jelzésű kincstárjegykölcsön (eredeti összeg 600 000 pengő, lejárat 1945. március 1.), az 1944. március 30-án felvett VII. sorozatú „K XI" jelzésű kincstárjegykölcsön (eredeti összeg 600 000 pengő, lejárat 1945. március 30.), az 1944. május l-jén felvett VIII. sorozatú „K XII" jelzésű kincstárjegykölcsön (eredeti összeg 1 538 716 000 pengő, lejárat 1945. május 1.), az 1944. május 2-án felvett IX. sorozatú „K XIII" jelzésű kincstárjegykölcsön (eredeti összeg 1 milliárd pengő, lejárat 1945. május 2.), az 1944. június 10-én felvett X. sorozatú „K XIV" jelzésű kincstárj egykölcsön (eredeti összeg 1 milliárd pengő, lejárat 1945. június 10.), az 1944. július 28-án felvett XI. sorozatú „K XV" jelzésű kincstárjegykölcsön (eredeti összeg 1 milliárd pengő, lejárat 1945. július 28.), az 1944. szeptember 2-án felvett XII. sorozatú, „K XVI" jelzésű kincstárjegykölcsön (eredeti összeg 1 milliárd pengő, lejárat 1945. szeptember 2.). A Csizik államtitkár úrnál tartott megbeszélésről készített feljegyzést, amely a konverzióba bevont kincstárjegykölcsönökre és arra vonatkozó kimutatást is tartalmazza, hogy a szóbanlévő kincstárj egy kölcsönök mely részben refinanszírozónak a Banknál, az iratokhoz csatoljuk. A „D" sorozatú kincstárj egy kölcsönt a pénzintézetek a TÉBE-quota szerint jegyzik, ebben a jegyzésben tehát a Pénzintézeti Központ, az Országos Földhitel Intézet és az Országos Központi Hitelszövetkezet

1 is résztvesz. A pénzintézetek a kölcsönt három ízben, 3 havonként a részükre átadandó ugyanilyen természetű kincstárjegyek ellenében fogják hosszabbítani. A pénzintézetek részéről való hitelnyújtásnak, valamint a hitel minden egyes meghosszabbításának előfeltétele az, hogy a Magyar Nemzeti Bank mind az eredeti, mind a megújító kincstárjegyeket névértéken le fogja számítani, mégis azzal a megszorítással, hogy a konverzió céljára használt kincstárjegyek olyan összeg erejéig nem számíthatók le, amilyen összeg erejéig a konvertálandó kincstárjegyek sem voltak viszontleszámítva. Az ily módon a leszámításból kizárt rész kiszámítását a hitelügyi osztály különösen méltánylást érdemlő esetekben, amennyiben az érdekelt pénzintézet státusa ezt feltétlenül indokolttá teszi, kivételesen engedélyezheti. A második sorozatú kincstárjegyek GYOSZ trancheára

2 vonatkozóan a megoldás az lesz, hogy az egyes iparvállalatoknak ezen a címen jutó összegeket a Hitelügyi Osztály a vállalat további hiteligényeinek kielégítésénél fogja figyelembe venni. A kincstárjegyek kibocsátásának időpontja 1945. évi szeptember hó 3-a, amikor 3 milliárd pengő értékű kincstárjegy kerül kibocsátásra. A konverzió céljait szolgáló kincstárjegyek kibocsátásának időpontját a kérdés technikai előkészítése után fogjuk a Pénzügyminisztériummal megállapítani s az előreláthatólag szeptember hó 10-e körül történik meg. A kincstárj egykölcsön többi részlete olyan ütemben kerül kibocsátásra, hogy a kincstár napi kb. 300 millió szükségletét fedezze. A kincstárjegyekre nyújtott kölcsönt a kincstár az 1946. évi szeptember hó 3-án vissza fogja fizetni. A kincstárnak joga van a kibocsátott kincstárjegyeket egészben, vagy részben bármely lejáratkor visszavál-