Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

Tájékoztató a dokumentumkötet használatához

TÁJÉKOZTATÓ A DOKUMENTUMKÖTET HASZNÁLATÁHOZ A kötet összeállításakor kedvező körülményt jelentett, hogy az Új Magyar Központi Levéltárban rendezetten őrzik a VKM vonatkozó iratanyagát, s az elmúlt esztendőkben megkezdődött a KÜM iratainak tudományos igényű levéltári rendezése is.

21 A Bevezetőben már jeleztük, hogy a két minisztérium iratanyaga több területen szerencsésen pótolja, kiegészíti az irategyüttesek hiányait. Elég gyakori volt, hogy a VKM irata csak a KÜM iratai között volt fellelhető és viszont. Ez a magyarázata annak; hogy külügyminisztériumi iratok több esetben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium XIX-I-l-e levéltári jelzetét kapták, míg a Külügyminisztériumban megőrzött iratok eredetüktől függetlenül XIX-I-l-j vagy XIX-I-l-k jelzetet kaptak. Ennek alapján a kutató könnyen megállapíthatja, hogy az adott témához tartozó irat vagy iratkiegészítések melyik minisztérium irategyüttesében találhatók meg. Az iratokat két fejezetbe soroltuk. Az Első rész a tartalomjegyzékben felsorolt tematikai felosztáson belül időrendben tartalmazza a több országot érintő témákat. így idesoroltuk a több országot is érintő utazások jelentéseit. Ezeket az utakat a Minisztertanács és a külügyi szervek különösen fontosnak ítélték, minthogy jeles kulturális személyiségek korábbi kapcsolataik felelevenítésével segíthették az új Magyarország megismerését.

22 Értelemszerűen idetartoznak a nemzetközi kulturális szervezetek és Magyarország kapcsolatait ismertető dokumentumok. Az első részhez illesztettük függelékként a különböző külföldi országokban élő kiemelkedő magyar kulturális személyiségekkel kapcsolatos iratemlékeket. A Második rész tartalmazza a kölcsönös (bilaterális) kulturális kapcsolatok iratait Európa országaival és néhány más országgal.

23 Az iratokban igyekeztünk a helyesírást egységesíteni. A kötet tartalmazza az iratokban található rövidítések jegyzékét. A sorszámozással ellátott iratok alatt egységes formában jelöltük az irat jellegét, levéltári jelzetét, minisztériumi iktatószámát. Idézőjelben feltüntettük azoknak a személyeknek a nevét, akik aláírásukkal látták el az iratot, feltüntetve az aláírás melletti dátumot is. Az iratok minősítésénél négy meghatározást használtunk. Tisztázatnak nevezzük azokat az iratokat, leveleket, jelentéseket stb., amelyek valamely címzetthez érkeztek be és többnyire kézírással szerepel rajtuk a küldő aláírása. Tisztázat az az eredeti dokumentum is, amelyik kísérőlevéllel érkezett, aláírás nélkül ugyan, de egyértelmű formai jegyekkel. Másolat megjelölést kapott minden olyan irat, amelyet küdője vagy készítője az iraton annak jelölt, illetve az irat ügyintézője annak minősített. Kiadmányozott fogalmazvány elnevezést olyan iratoknál alkalmazunk, amelyeket hi-