Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

I. KEZDEMÉNYEZÉSEK A SOKOLDALÚ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSÁRA ÉS A MAGYAR KULTÚRA NEMZETKÖZI MEGISMERTETÉSÉRE

magyarok élnek, másrészt rendelkezésünkre állanak jó francia írók és költők a fordí­tások utolsó irodalmi egyengetésére. Tudod jól, hogy költségvetési alapom erre egy­általán nincs, jóllehet - akár van Présence, akár nincs - jó fordítások híján a Könyvtár munkájának is legértékesebb részét mulaszthatjuk el. Arra kérlek tehát, hogy ezt az összeget, ha részletekben is, de bocsásd erre a célra a könyvtár rendelkezésére, mi­helyst csak lehet. (Ezekkel a mindig kelendő és mindig a legjobb szolgálatot tevő friss irodalmi fordításokkal ugyanakkor szegény szerencsétlen Szekula Ágnesen is segíteni tudnánk, aki kiváló képességeivel és nehéz természetével itt előbb-utóbb éhenvész.) Ezzel kapcsolatban megemlítem, hogy most kaptam vissza fordításból Vargha Balázsnak a gyermekrajzokról szóló, a Válaszban és a Szabad Művészetben megjelent szövegekből összevont tanulmányát. Ez is egy olyan szöveg, amellyel az elevenébe vághatunk bele - ahogy a bevezetőben mondtam : tanító módon - az elvi jelentőségű művészeti vitákba. A „creation artistique" tárgyalásai felé éppen olyan érvényes, mint a BIE pedagógusai felé. Ezt a 24 oldalas tanulmányt szeretném a gyerekrajzok kiállításának katalógusába venni, a baj csak az, hogy a BIE számára annyi pénz sincs előirányozva, hogy asztalost hívassak a leventeoktatásról szóló szárnyasoltár leszere­lésére. A magyar kiállító helyiséget most már aztán igazán meg kellene tisztítani ettől és az egyéb oda nem való anyagtól, és addig amíg az új anyagot meg nem kapom, a kunszentmiklósi gyerekrajzokat állítom ki benne. Ha a BIE-re most nem tudsz pénzt előteremteni, csak arra kérlek, hogy az előző fejezetben említett és tényleg nélkülöz­hetetlen fordítói alapból küldj ki valamennyit, hogy a Vargha-tanulmány fordítását (200 sfr.), valamint Illyés Petőfijének egy fejezetét fordításra fedezni tudjam, az utób­bit a Suisse Contemporaine számára, a magyar 48-ról kért irodalmi szöveget. A BIE-nek a következő kérdései vannak : 1. a magyar kiállítás (ezt egyelőre a gye­rekrajzokkal, azután a hazulról küldendő új anyaggal); 2. az új tankönyvek; 3. ha Magyarországon lehetséges a beszerzésük: mutatóba orosz tankönyvek; 4. magyar pedagógiai bélyegsorozat (ebben az ügyben érintkezésbe léptem a Bernbe érkezett magyar postaügyi delegációval, melyből a bélyegszakosztály vezetője a napokban le­jön tárgyalni a BIE-vel); 5. tagsági díj, amit 1944 óta nem fizetünk. Ez az utolsó 5. pont lenne a legfájdalmasabb (évi 10 000 sfr.), ha nem lennék meggyőződve arról, hogy a BIE munkájában való élénkebb részvétellel jóval olcsóbb áron is szívesen lá­tott tagjai maradhatunk ennek az intézetnek..." „...Remélem, hogy legalább egy-két hónapig módomban lesz élvezni azt a normális külföldi fizetést, amelyet a kinevezésem meghoz és amely egyetlen más külföldi kiküldöttnél sem volt soha problematikus. Nem egyébért számolok erre, csak azért, hogy mielőtt véglegesen hazamegyek, sem­mit se kelljen hagynom rendezetlenül magam után Genfben, még a nehéz 44-es és 45-ös esztendők óta húzódó Nouvelle Revue nyomda- és irodaadósságokat sem. Köszönöm a türelmedet ehhez a levelemhez, hidd el, hogy az utóbbi hetek gondban és eseményben számomra is zsúfoltak voltak. Nagyon szeretnék hamarosan újabb beszámolót küldeni neked, elsősorban a zenei és képzőművészeti lehetőségekről. Őszinte barátsággal üdvözöl Hubay Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom