Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

I. KEZDEMÉNYEZÉSEK A SOKOLDALÚ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSÁRA ÉS A MAGYAR KULTÚRA NEMZETKÖZI MEGISMERTETÉSÉRE

11/C Budapest, 1946. május 24. A VKM X. ÜGYOSZTÁLYÁNAK EMLÉKEZTETŐJE A VKM-BEN TARTOTT, A NEMZETKÖZI KULTURÁLIS TALÁLKOZÓVAL FOGLALKOZÓ TÁRCAKÖZI ÉRTEKEZLETRŐL Folyó évi május hó 24-én a VKM X. ügyosztályán az ez év ó'szén Budapesten tartandó nemzetközi kulturális találkozó ügyében értekezlet volt. Ezen az értekezleten megjelentek a keb. Elnöki ügyosztály képviseletében: Gál Zoltán miniszteri titkár, a keb. X. ügyosztály képviseletében: Dr. Paikert Géza miniszteri tanácsos, dr. Balázs János, Just Béla, dr. Szentmihályi János, a keb. III. ügyosztály képviseletében: Kemény Gábor, a VI. ügyosztály részéró'l: Melly József ügyosztályvezető', a XII. b. ü. o. részéről: dr. Révy Kornél, dr. Sziklay László, a külügyminisztérium képviseletében: Czinkótczky Jenő és Péter János, a Székesfőváros képviseletében: Goda Gábor főjegyző, a Köznevelési Tanács részéről: Sik Sándor és Baróti Dezső, a Művészeti Tanács részéről: Szőnyi Kálmán, a Magyar írók Szövetsége részéről: Gergely Sándor és az értekezletre meghívott Bóka László dr. Paikert Géza miniszteri tanácsos üdvözli a megjelenteket, ismerteti az értekezlet célját és rámutat a kulturális találkozó nemzeti és nemzetközi jelentőségeire. Dr. Szentmihályi János ismerteti a Miniszter úr tervezetét. Rámutat arra, hogy az értekezlet célja megállapítani azt, hogy a találkozó megrendezésében kik vegyenek részt, és annak megállapítása, hogy ezek a rendezőtestületek, nevezetesen az Országos Köznevelési Tanács, a Művészeti Tanács, az írók Szövetsége és a Székesfőváros, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium közreműködésével kiket hívjanak meg a találkozóra. A találkozót elsősorban a dunai népek kulturális tényezőinek legszorosabb bevonásával kell megrendezni, de természetesen meg kell hívni arra a nagy kultúrnemzetek képviselőit is. A találkozó anyagát véleménye szerint bizonyos problémakörök köré kell csoportosítani, így ajánlja, hogy a pedagógusok szóljanak hozzá a nevelők és a tudomány felelősségéhez a béke biztosításánál, az írók beszéljenek az irodalom mai problémáiról, nevezetesen arról, miben járul hozzá az irodalom a nemzetek közötti összhang biztosításához. Természetesen szóba kerülhetnek a képzőművészet, a színház, a film, a kulturális élet egyéb aktuális problémái is, de az elvi megvilágosítás fontossága mindennél döntőbb. A találkozónak kettős célja van: egyrészt az, hogy hazai közvéleményünk ismerkedjen meg a külföld szellemi életével, másrészt a külföld kulturális tényezői nyerjenek tájékozódást a demokratikus Magyarország kulturális törekvéseiről és ezzel alapozzák meg országunk jó hírét. Czinkótczky Jenő a külügyminiszter úr nevében örömmel veszi tudomásul a tervet, melyet a külügyminisztérium minden erejével támogatni fog. Kéri, hogy a találkozó dátumát ne október első napjaiban állapítsuk meg, elégedjünk meg azzal, hogy ősz-