Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

I. KEZDEMÉNYEZÉSEK A SOKOLDALÚ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSÁRA ÉS A MAGYAR KULTÚRA NEMZETKÖZI MEGISMERTETÉSÉRE

és a cikkeket témák szerint csoportosítva gyűjtó'kötétekben kiadja. Megállapodtunk egy, az agrárkérdést, egy, a modern költőket, egy, a francia-magyar kapcsolatokat bemutató önálló kötetben. A folyóirat megjelenésének ideiglenes szünetelése ennek a tervnek egy más formában való újrafelvételére indított. Az a kiadói érdeklődés, amely a francia fordításban prezentált magyar irodalmi és tudományos szövegeket fogadja - példa reá a különböző párisi és svájci kiadóknál hamarosan megjelenő József Attila-, Kosztolányi-, Darvas József-kötet - szükségessé és kifizetődővé teszi a francia és svájci kiadók felé szóló rendszeres magyar irodalmi információs szolgálatot. Figyelembe véve a kiadók gyakorlatát és igényeit, ennek az irodalmi információs orgánumnak a terve a következőképp alakulna: Bulletin Bibliographie de Budapest néven jelentessék meg kéthavonként sokszorosított formában a fordításra érdemes friss magyar könyvek ismertetése, kiemelve a külföldi olvasók számára érdekes motívumokat, és mutatóba mellékelve minden könyvből egy-egy rövid szemelvényt, immár francia fordításban. A BBB minden számában helyet kapna még egy-egy klasszikus, de külföld elé nem került magyar szerző ismertetése is. A magyar kulturális életre, külföldi írók magyarországi sikereire stb. vonatkozó hírek élénkíthetnék az egyes számokat. A BBB-et rendszeresen kapnák a francia és a svájci kiadók, irodalmi folyóiratok, könyvtárak, valamint jelentősebb színházak dramaturgjai. Egy ilyen bulletin általános jelentőségét abban látom, hogy egyenest az irodalom kulcspozícióiban ülő személyek kezéhez kerül, tanulmányozása az egyes kiadói házak üzleti érdekében áll, és így a figyelmet a magyar irodalom iránt éppen azoknak a köröknek tartja ébren, amelyek az élő irodalommal és a nyilvánossággal állandó kapcsolatban vannak. Különleges hivatása pedig a magyar könyvek lekötésére és kiadására kedvet csinálni. A már nyomás alatt lévő fordítások számos példájával tudom igazolni, hogy minden jó magyar könyv számára lehet külföldi kiadót találni, ha már fordításban mutatjuk be a kéziratot. Mind ez ideig az volt szerencsétlen szokásban, hogy a magyar kiadók magyar nyelven adták el könyveik jogát külföldre, ami a nyelvünket nem ismerő külföldi kiadót eleve megfosztotta az üzleti és irodalmi mérlegelés lehetőségétől, tehát csak azt vásárolta, amiről olvasatlanul is rikított a biztos siker. A kiadói házak, amelyek legtöbbször egymás munkatervét kopírozzák, amint észreveszik, hogy valamelyik riválisuk magyar könyv kiadására szánta el magát, maguk is hajlanának hasonló vállalkozásra. Magyar nyelvű lektori szolgálatuk azonban nem lévén, magyar kiadókkal való kapcsolatuk most még kevésbé, jó szándékukból könyv soha nem lett. A hajlandóság pedig - ismétlem - valamennyinél megvan. Ha azonban rendszeres tájékoztatást és szemelvényeket kapnak a francia kiadásra érdemes magyar könyvekről, állandóan kezük ügyébe ötlik a lehetőség: beilleszteni valamilyen magyar könyvet a maguk kiadási programjába. Dolgukat megkönnyítené az, hogy a BBB további bővebb információra, kiadási joguk megszerzésére, jó fordító keresésére az érdeklődő külföldi kiadók rendelkezésére áll. A BBB első számának anyaga sokszorosításra készen áll. Tartalommutatóját mellékletként csatolom.