Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

Magyar Intézet a jövőben - a tudományos publikációk elismeréseképpen - rendszeresített hozzájárulást kap. Ennek megvalósítása vagy az idei, vagy a jövő tanévben várható; d. A svédek restringálni óhajtják külföldi államoknak svéd egyetemeken belül működő lektorátusait stb., mivel ezen a téren kellemetlen tapasztalataik voltak. Ezek előrebocsátásával a fenti költségvetési tervezetre tisztelettel a következőkben foglalom össze észrevételeimet: 1. Feleslegesnek tartom a Kultúrintézet felállítását, mert ennek működése az „a." pont alatt említett szélesebb keretű Egyetemi Magyar Intézet működésétől aligha térhetne el. Ennek az új intézetnek jelentős könyvtára, gyűjteménye nem lehetne. Működésére, a felállítási költségeken felül, fedezet nem maradna. Ezenfelül a Stockholmban lévő hungarológiai anyag csak megoszolnék. Mindezektől függetlenül is furcsa visszahatást keltene a sévdeknél, hogy a segélyben részesülő Magyarország megkettőzi kulturális intézményeit. Különösen feltűnő ez akkor, amikor az Egyetemi Magyar Intézet működésével itt meg vannak elégedve. Azok a különleges szempontok, amelyek a háború alatt egy külön Magyar Kultúrintézet felállítását indokolták, ma már nem forognak fent. Ebből a kettős intézeti vezetésből egyetemi vonalon különben is nehézségeim támadtak. 2. Teljesen indokolatlannak tartom az Átányi István megbízatására fordított kiadásokat is, mivel egy hallgató kedvéért nem érdemes lektorátust fenntartani. Függetlenül azonban minden más véleménytől, a jövő tanévtől kezdve az uppsalai magyar tanítást véglegesen a „b." pont alatti módon oldják meg és így Átányi nem fog órákat tartani Uppsalában. 3. A fenti keret nem ad lehetőséget a feltétlenül szükséges kulturális reprezentációra, pedig az így ápolt kapcsolatok által Magyarország részére igen jelentős anyagi haszon is biztosítható. A svéd kulturális tényezőkkel való kapcsolat reprezentáció nélkül nem oldható meg. 4. Az ösztöndíjakra szánt kb. havi 270 sv. koronányi összeg nem elegendő a megélhetésre Svédországban. 5. A mikrofilmezésre fordítandó összeg kevés ahhoz, hogy abból érdemlegesen szélesebb körű munkát lehessen végezni. összefoglalóan itt még azt szeretném megjegyezni, hogy az a működés, amit a magyar kultúra ezért a - még svéd viszonyok között is - jelentős összegért kapna, nagyon kevés. III. Javaslat. Javaslatomat a következő elvek figyelembevételével készítettem el, megjegyezvén, hogy az a tudományos vonal rendezésére vonatkozik, az emelletti külön kulturális terület problémáinak megoldására alkalmas időben külön javaslatot fogok előterjeszteni. a. Kívánatos, hogy "a svédországi tudományos működésre szánt összeg ne oszoljék meg több párhuzamos intézmény között és hogy a hungarológiai anyag együtt maradjon.