Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

hanem egy Genftől 10 kilométerre levő franciaországi faluban laknak, ahol kevés svájci frankból is fenn tudják tartani magukat.) Mindezek alapján tisztelettel kérem ennek a tervnek igen jóindulatú figyelembevételét. Hubay Miklós a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár vezetője Tisztázat. UMKL-XIX-I-l-e, 1947-81.952 A válaszlevél közli, hogy keményvaluta hiányában csak Ft tanulmányi segélyt, ill. esetleg részbenfrancia frankban tudnak fizetni. Egyben kérik Végh Sándort, iwgy október l-jétől Budapesten folytassa tanári tevékenységét, s legfeljebb decemberben utazhat újra ki. 149 Bern, 1948. március 16. A BERNI MAGYAR KÖVETSÉG JELENTÉSE A KÜM SZÁMÁRA 1948. MÁRCIUS 15-E SVÁJCI MEGÜNNEPLÉSÉRŐL Az 1848/49-es események százéves évfordulójának és a nemzeti ünneppé nyilvánított március 15-ének méltó megünneplése céljából március 14-én, vasárnap d. e. fél 12-kor a követség fogadótermeiben a svájci magyar kolónia részére fogadást, illetve ünnepséget rendeztem. Az ünnepségen közel százan vettek részt nemcsak Bernből, de Svájc különböző városaiból. A megjelentek sorában ott voltak a Svájcban tartózkodó magyar munkások és diákok kiküldöttei, az itt élő magyar szellemi kiválóságok közül pedig Tomcsik József, Kerényi Károly professzorok, Szondi Lipót egyetemi m. tanár, Jacobi Jolán, Dr. Weil Sándor egyetemi tanársegéd, a zürichi Magyar Egyesület elnöke és mások. A svájci magyarbarátok közül is számosan vettek részt az ünnepségen, úgy a többi között Lutz, volt budapesti svájci konzul, Irlet Károly, a SvájciMagyar Társaság elnöke, Pool György, a zürichi Magyarbarát Társaság elnöke stb. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd néhány szóval üdvözöltem a megjelenteket, azután Halász Ernő min. tanácsos mondott ünnepi beszédet, amelyben ismertette az 1848/49-es események előzményét és politikai okait, rámutatott arra, hogy a március 15-i forradalom nélkül nem válhatott volna valóra a magyar nép akkori kívánságának legalábbis egy része, és hangoztatta Petőfi és Kossuth szerepének jelentőségét. Beszédének további során megvilágította Kossuth politikai ellenfeleinek szerepét és azt a tévedést, amelyet ezek a kossuthi politikával szemben elkövették. Vázolta ezután az elkövetkezett hosszú évtizedes reakciót és azt a kort, amelyben a magyar nép nem ünnepelhette méltóan március 15-ének emlékét. A beszéd befejező része a mai Magyarországot méltatta, hangoztatta, hogy a szabadság és függet-