Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)
KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL
fejlődésében a legelőkelőbb helyet foglalja el. Az intézet egyelőre külföldön is becsült Évkönyvének kiadására törekedett. A nagy papírhiány miatt csak 1948 tavaszán lehetett az 1947-i évfolyam szedését megkezdeni, s a kötet gyűjtése folyamatban van, feltehetőleg az ősz végén nyomdába kerül. Ezt az évfolyamot 1848 centenáriumának szenteljük. A Bécsi Magyar Kulturális Intézetek munkájának legfontosabb szerve, jól kiépített könyvtára, értékes művekkel gyarapodott ugyan az elmúlt évben, de még mindig nem lehet rendszeres kiegészítéséről beszélni. Különösen érzékenyen érinti az intézetet, hogy a fontos folyóiratok közül is csak keveset kap meg, azokat sem rendszeresen. Pedig könyvtárunk jelentősége állandóan nő. Talán a vezetőség egyes tagjainak egyetemi működése is közrejátszott abban a tényben, hogy divatba jöttek a magyar vonatkozású témák, s főiskolai intézetek, de magánosok és egyetemi hallgatók is mind sűrűbben keresnek nálunk magyar anyagot különféle problémáikhoz. Ettől eltekintve könyv- és novellafordítási akciónk is szükségessé tenné, hogy állandóan tájékozódhassunk a modern magyar szépirodalmi és tudományos irodalomban. Mélyen gyökerezik és messze szétágazik az intézet felvilágosító, szellemi segítséget nyújtó működése nemcsak a bécsi, hanem az egyetemes osztrák kulturális világban is. Magától értetődik, hogy a magyar és az osztrák szellemi élet közötti kapcsolatok kiépítésére nagy figyelmet fordított a vezetőség. Az intézet hagyományaihoz híven hivatásának tekintette, hogy saját rendezvényei keretében alkalmat adjon a bécsi közönségnek a magyar tudományos és művészeti élet eredményeivel és képviselőivel való megismerkedésre. Az előre kidolgozott programnak márciustól kezdve 1848 centenáriuma állott a középontjában. Technikai akadályok, főleg az osztrák vizűm idejében való megszerzése körül felmerült nehézségek keresztülhúztak minden számítást, hiszen éppen kiváló előadóink közül többnek nem sikerült a kitűzött időben megjelenni Bécsben. Mivel azonban rendezményeinknek jó híre volt, s a közönséget nem akartuk elszoktatni az intézettől, olyan szereplőket kértünk föl, akik már úgyis Bécsben voltak, s a hangversenyeken olyan anyagot játszattunk, amilyenhez a helyszínen hozzájuthattunk. A kották beszerzése Pestről a legjobb esetben is hónapokba telt volna. Tisztában vagyok tehát rendezményeink fogyatékosságával, kifelé azonban, a közönség felé, meg tudtuk tartani az elengedhetetlen színvonalat, minden rendezményünk zsúfolt teremben és megfelelő sikerrel folyt le. A nehéz közlekedési és beszerzési viszonyok miatt csak ritkán tudtuk intézetünk barátait vendégül látni. A zenekritikusokat a Ney-trió hangversenye előtt hívtuk meg sajtófogadásra. A Történetkutató Intézet 25 éves jubileuma alkalmából a főigazgató rendezett fogadást, amelyen az osztrák közoktatásügyi miniszter, minisztériuma vezető tisztviselői, Bécs város kultúrtanácsnoka és az itteni tudományos élet vezetői vettek részt. Az intézet rendezményei a következőképpen alakultak: 1947. október 5-én hazafias ünnepélyt rendeztünk. 1947. október 28-án Szécsi Magda hangversenye (hegedű). 1947. november 14-én a Magyar Vonóstrió (Ney Tibor, Banda Márton és Banda Ede) hangversenye.
