Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)
KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL
Sashegyi Oszkár asszisztens. Működésük ismertetésében tekintetbe kell venni, hogy a bécsi viszonyok között nemcsak hivatalos tudományos és közigazgatási munkájukat kell ellátniuk, hanem a tekintélyes bécsi magyar kolónia összefogását és kulturális gondozását is. Miskolczy Gyula az intézet vezetése, képviselete, tudományos ügyeinek ellátása és az igazgatás revíziója mellett vendégtanára volt a bécsi egyetemnek, hol teljes óraszámmal adott eló' mindkét szemeszteren át, vezetője a magyar levéltári kormánybizottságnak, egyben azonban elnöke volt a Magyar Demokratikus Egyesületek Bécsi Központjának és elnöke a Bécsi Magyar Iskolaegyesületnek. Szende Károly május 1-je óta igazgatóhelyettesi minőségben működik, ő végzi az anyagi és személyzeti ügyekből adódó munkát, de behatóan foglalkozik a bécsi magyar egyesületek életével is. Ügyszerető, megbízható és lelkiismeretes tisztviselőnek bizonyult. Ferenczy Géza a két nagy könyvtár teendőinek ellátása mellett a magyar nyelv lektora volt a bécsi egyetemen, ügyv. alelnöke a Bécsi Magyar Iskolaegyesületnek és funkcionárius más magyar egyesületekben is. Sashegyi Oszkár asszisztens május 1-jéig intézte az anyagi és személyzeti ügyeket, azóta az évkönyv szerkesztésével foglalkozik, de levéltári delegátusi minőségében ellátja a magyar tudományos köröktől érkező megkereséseket is. A személyeken, a tisztviselőkön keresztül az intézet ekként messze szétágazó, sokrétű magyar kulturális működést fejt ki, mellyel behálózta Bécs kulturális talaját és igyekezett az itt élő több ezer magyart megtartani hazájuk és népük műveltségével való kapcsolatában. Működését mind a két vonalon siker kísérte. A bécsi magyar kolónia kulturális ügyeivel való beható foglalkozás befolyással volt az intézet székházának kihasználására is. Miután az amerikai szolgálatban levő osztrák polgári őrség kiürítette a házat, s a Magyar Vöröskereszt bécsi kirendeltsége még az elmúlt év nyarán beszüntette működését, csupán néhány szoba maradt meg a hazatérők ideiglenes elhelyezésének szolgálatában. A gyakorlat azt mutatta, hogy kevés ilyen hazatérő akadt, s ez a körülmény, de más szempontok figyelembevétele is arra bírta a vezetőséget, hogy f. év május 26-án megszüntesse ezt az intézményt is. Az épületben lakik még jelenleg a hazaviteli kormánybiztosság néhány tisztviselője, s benn maradtak egyes osztrák kulturális szervek is, bentlakásuk több tekintetben előnyt jelentett, kárral viszont nem járt, mert úgysem állott volna módunkban bebútorozni az általuk elfoglalt szobákat, mivel berendezésünk jelentékeny része az 1944. és 1945. években tönkrement vagy legalábbis erősen megsérült. A pillanatnyilag alig értékesíthető szobákat, amennyiben azok az intézeti épület perifériáján feküsznek, arra használta fel a vezetőség, hogy a bécsi magyar egyesületeknek helyiséget juttasson. Előadóés hangversenytermünket is készséggel átengedtük az egyes magyar egyesületeknek nagyobb szabású rendezményeik, hangversenyeik, előadásaik vagy színjátszásuk céljaira. Az eredmény örvendetes volt, mert a bécsi magyarság olyan pezsgő kulturális működést fejtett ki, amelyhez foghatót más nemzet Bécsben élő fiai nem tudtak felmutatni. A rendszeres munka felvételének egyik fontos előfeltétele a háborús károk kijavítása volt. Bécsben azonban hosszú ideig nem akadt sem szakmunkás, sem építőanyag. Az 1948. év kezdete óta kedvezőbbé vált a helyzet, de április l-jén új átszámítási
