Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

AUSZTRIA 138 Bécs, 1945. június 1. • RÉSZLETEK DR. MISKOLCZY GYULA EGY. TANÁR, A BÉCSI MAGYAR KULTURÁLIS INTÉZET FŐIGAZGATÓJÁNAK JELENTÉSÉBŐL A VKM SZÁMÁRA AZ 1944. OKTÓBER 15-1945. JÚNIUS 1. KÖZÖTTI IDŐSZAKRÓL Április 10-én az orosz csapatok elfoglalták Bécsnek azt a kerületét, amelyben az Intézet fekszik. Ekkor még nehéz napok következtek. Fosztogatók törtek be a volt gárdalovarda feló'l a házba s még mieló'tt észrevették és visszaszoríthatták volna őket a ház lakói, nagy károkat okoztak, így elvitték az intézetnek mindkét könyvtárban őrzött vetítőgépét. Április 10-én, este orosz gránátvető osztag szállott meg az épületben és innen lőtte a Duna-csatorna környékét két napig. Hetek óta újabb orosz osztag van az épületben elhelyezve, melynek egy része tábori fogdául szolgál. Ez osztagnak úgy a parancsnoka, egy humánus gondolkodású kapitány, mint ennek katonái respektálják az intézet szellemi hivatását. A szellemi munka felvétele még hosszabb ideig nem volt lehetséges, mert mindenekelőtt el kellett takarítani a harci cselekmények nyomait s mert a háznak minden lakóját igénybe vette a megerőltető őrszolgálat. A helyzet azonban mind normálisabbá vált, az intézet, ha szerény keretek között is, bekapcsolódott az új osztrák szellemi életbe, iparkodik segíteni az itt rekedt magyarokat, tagjai pedig a különböző főiskolákon és intézetekben a nyári szemeszternek május végén történt megnyíltával megkezdték munkájukat. Sok válság és szenvedés árán bár, de mégis él az intézmény, készen arra, hogy megfelelő támogatás elnyerése mellett újból számottevő tényezője legyen szellemi életünknek. * A bécsi magyar kulturális intézetek épülete ritka szerencsével kikerülte azt a sorsot, amellyel az utolsó hónapok nehéz légi bombázásai és a harci cselekmények a környékét sújtották. Egyetlen gránáttalálat érte a tetőt, az is csak jelentéktelen kárt okozott. Egyéb kár azonban így is elég van, ha csekélyebb mértékű is. így a légnyomás erősen megrongálta a tetőt, több ajtót feltörtek, ablakok keretekkel és keresztekkel tönkrementek, a felszerelés egy része elkallódott, stb... Az Intézet legnagyobb értéke, a több mint 20 000 kötetes könyvtára úgyszólván teljesen ép és sértetlen. Lényeges részeiben éppen átmentve, csekély segítség árán megkezdhetné tehát az Intézet rendes működését, amit osztrák részről jó néven ven-