Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

két Kossuth-kérdésre specializált fiatal magyar kutatót, Hanák Pétert és Torró Juditot minél hamarább ideküldeni bármi címen. Már eddig is elkéstünk, és ha ki akarjuk használni a hátralévő' időt, nem késlekedhetünk és nem várhatjuk be a következő aka­démiai évet a munkálatok még szélesebbkörű megindításával. Ide tartozik az a nagy jelentőségű műtörténeti felfedezés, melyet Tamásy Gyula Rómában élő magyar festőművész tett. Zichy Mihály leányági örökösei révén egy római antikváriumbakerült a művész húsz Faust-illusztrációja. Tekintve,hogy tervét, a Faust teljes illusztrálását nem fejezte be, a most megtalált eredeti rajzok csak fény­képek útján ismeretesek, és azt hitték, hogy az eredeti példányok elvesztek. Tamásy Gyula a rajzokat meg is vásárolta. Rövidesen vetített képes előadás kíséretében ő és felesége bemutatják az Intézetben, meghívott közönség előtt. Az elmúlt hónapban negyedéves folyóiratunk első számának előkészítését befejez­tük és mikor e jelentést írjuk, a szám szedése befejezéséhez közeledik. Lehetséges, hogy terjedelme annyira meghaladja az első számnak előírt 160 oldalt, hogy kettős számot adunk ki. A jelentékenyebb tanulmányokat az Intézet „Biblioteca" sorozatá­ban különnyomatként is kiadjuk. Ezek a különnyomatok részben már beleilleszked­nek centenáriumi kiadványsorozatunkba. A folyóirat címéül „Janus Pannonius" nevét választottuk, tekintve a publikáció humanista jellegét. Humanista szemszögből felfogott archeológia, klasszika-filológia, történeti humanizmus és reneszánsz anyaga, az emberjogok története, a modern humanizmus problémái egyformán helyet találnak benne. Tekintve, hogy szerencsés adottságok folytán az olasz-magyar kapcsolatokban mind a középkorban, mind a reneszánszban, mind pedig a risorgimento idején a hu­manista gondolat az uralkodó, az Intézet kutatási anyaga természetszerűen és minden erőszakolás nélkül illeszkedik bele ebbe a tágabb keretbe. Folyóiratunk egyszersmind az első egyetemes jellegű humanista folyóirat. Valószínűnek látszik, hogy kettős szá­mokat fogunk kihozni, mert ezáltal megkönnyebbedik a terjesztés, postázás, és le­egyszerűsödik a szerkesztési munka. Más részről elevenebb, közvetlenebb, mint az évenként megjelenő, begyakorlott terjesztővállalat nélküli évkönyv, melynek elmúlt évfolyamai ma is helyiségeinkben porosodnak. Az a meleg érdeklődés, mely mun­kánkat olasz és külföldi tudósok részéről kíséri, nemkülönben az Intézetünkben összegyűlt kutatógárda odaadása biztosítják a folyóirat színvonalát, sőt remélhető­leg annak állandó emelkedését. Az Intézet e hónapban is tartott hangversenyeket. Március 8-án Maestro Riccardo Zama, aki különben a S. Maggiore bazilika karnagya, és tanítványai Arrigo Boito „Mefistofele"-jéből adtak elő áriákat. Különösen kitűnt Corrado Pavese egészen kiváló basszus hangjával. 17-én tartottuk ebben az évadban legnagyobb jelentőségű hangversenyünket, Zathureczky Ede hegedűhangversenyét, melyben az ünnepelt művész a kedvező kör­nyezet hatására szinte felülmúlta önmagát. A meghívót mellékeljük. Jelen voltak a helybeli zeneakadémia professzorai, Respighi és Casella özvegye, hangversenyirodák kiküldöttei és kritikusok. Külön ki kell emelnem, hogy a művész honoráriumul csupán ellátását kapta itt-tartózkodása idejére, úgy, hogy jóformán ingyen játszott. Áldozat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom