Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

az általunk tervezett fejlesztés összes költségeit fedezné. Ez azt jelenti, hogy az egye­tem kötelezve érzi magát arra, hogy bizonyos összegekkel hozzájáruljon ennek a fej­lesztésnek a költségeihez. Elsősorban is, ha a Hungárián Reference Librarynek állandó otthont kívánunk biztosítani e tanulmányokkal kapcsolatban a Columbia Egyetemen, ehhez becslésünk szerint csupán a gyűjtemény katalogizálására 12 800 $-t kell költeni. Továbbá az évente befutó könyvadományok és beszerzések katalogizálása 750 $-t tenne ki. Végül kívánatos volna az, hogy e gyűjteménnyel kapcsolatban szakértő bibliográfust alkal­mazzunk, aki bizonyos tanító tevékenységet is folytathatna a magyar tanszékkel kapcsolatban és akinek fizetése becslésünk szerint kb. évi 3500 $-t tenne ki. Örömmel vennők, ha Szentkirályi József tekintetbe jöhetne ezzel az állással kapcsolatban. Továbbá az egyetem fenntartaná a magyar nyelv kezdő fokon való tanításával szükséges állást is. Végül az egyetem magára vállalja azokat a költségeket, melyek a fentiekkel kapcso­latban felmerülnek, mint pl. megfelelően képzett magyar egyetemi hallgatók ösztön­díjai. Második kérdésére válaszolva közölhetem, hogy fenntartjuk magunknak a magyar tanulmányok tanszéke professzorának kiválasztási jogát. Természetes örömünkre szolgálna, ha ezzel kapcsolatban Öntől javaslatokat kapnánk és természetesen nem kívánunk kinevezni olyan személyt, aki a Magyar Kormány előtt persona non grata. Kívánatos lenne, ha mint a tanszék első betöltőjét figyelembe vennők három éves időtartamra 6500$-os évi fizetés mellett Lotz János megbízatását, aki jelenleg a stock­holmi Magyar Intézetnél teljesít szolgálatot. Annak alapján, amit erről a kiváló tudós­ról hallottunk, úgy hisszük, hogy személye kiválóan alkalmas lenne arra, hogy rajta keresztül induljon meg a columbiai magyar tanulmányok kifejlesztése. Harmadik és utolsó kérdésére válaszolva legyen szabad rámutatnom arra, hogy a fentiekben máris válaszoltam kérdései közül kettőre. Ami a személyzet létszámát illeti, azt szeretnők, ha ez kezdetben három személyből állana, éspedig a tanszék betöltőjé­ből, egy bibliográfusból és egy nyelvtanárból, a jelzett fizetések mellett. Mindezek természetesen csak megindulási alapot képeznek s a tanszék fejlődésével változni fog­nak. Ha a Magyar Kormány úgy dönt, hogy megvalósítja ezt a tervet a Columbiával kapcsolatban, akkor javasolom, hogy az első megállapodás három évre szóljon. A program továbbfolytatása három év után újabb megfontolás tárgyát fogja képezni. F. D. Fackenthal Tisztázat. UMKL-XIX-I-l-e, 1947-81.516 Az eredeti levél angol nyelven íródott. (A fordítás a kötet számára készült). Ortutay Gyula 1947. május 31-én válaszolt. Egyetértett Lotz János kinevezésével és az egyetem javasla­taival. A levelét a következőképpen fejezi be: „Országunk nehéz helyzetében az erre a célra szükséges összegeket a költségvetésbe beállítottuk és reméljük, a nemzetgyűlés az összegeket jóvá is fogja liagyni." Az egyeztetés alapján az Egyetem Lotz Jánost a tanszék vezetésére meghívta. Ez ügyben egyébként több levélváltás történt a későbbiekben, amelyeket hely hiányában nem közlünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom