Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

Párizs, 1948. április 17. A PÁRIZSI MAGYAR INTÉZET IGAZGATÓJÁNAK JELENTÉSE A VKM SZÁMÁRA A PÁRIZSBAN MEGRENDEZETT 1848­AS CENTENÁRIUM ALKALMÁBÓL RENDEZETT TÖRTÉNETI KONGRESSZUSRÓL Az alábbiakban tisztelettel beszámolok a Párizsban március 30-ától április 3-áig tar­tott 48-as történeti kongresszus munkálatairól. A kongresszuson Franciaország kép­viselői mellett Anglia, Olaszország, Jugoszlávia, Lengyelország, Románia, Csehszlo­vákia stb. kiküldöttjei vettek részt. A különböző csoportokban tartott előadások for­ráskutatási, módszertani kérdésekkel, általános és helyi politikai, gazdasági és társa­dalomtörténettel foglalkoztak. Magyarországot a kongresszuson Andics Erzsébet egyetemi magántanár, Eckhardt Ferenc egyetemi tanár, Kosáry Domokos, a Kelet-európai Intézet igazgatója, Benda Kálmán, a Revue d'Histoire Comparée szerkesztője, intézeti tanár képviselték. Andics Erzsébet „Franciaország és Anglia külpolitikája Magyarországgal kapcsolat­ban 1848-ban" címmel tartott nagysikerű előadást. Eckhardt professzor „A magyar szabadságharc és a bécsi udvar" címen olvasott fel, Kosáry Domokos előadása „Kos­suth és a szabadságharc társadalmi vonatkozásaidról szólt, Benda pedig a szabadság­harcra vonatkozó legújabb kutatásokról beszélt. Az előadásokat általában igen nagy érdeklődéssel hallgatták meg a külföldi tudósok, a szomszéd országok képviselői sok alkalommal hozzászóltak és az elnöklő Pouthas professzor nagy elismeréssel emléke­zett meg a magyar történeti kutatásokról. Meg kell még említenem, hogy Franciaország kiváló ismerője, Fejtő Ferenc, a Magyar Követség Sajtóirodájának vezetője, előadást tartott az 1848-as évek Párizsá­ról, mely a francia szakemberek általános tetszését vívta ki. A kongresszus módot adott arra, hogy a magyar történészek helyes megvilágításban mutassák be külföldi szakkörök előtt a magyar szabadságharc igazi értelmét s főleg szociális jelentőségét. Tisztelettel Dr. Lelkes István a Magyar Intézet igazgatója Tisztázat. UMKL-XIX-I-l-e, 1948-246.954

Next

/
Oldalképek
Tartalom