Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

kesébb alakjai jelentek meg, így többek között Louis Aragon, Éluard, Vercors, Mauriac stb. A párizsi magyar követség a Külügyminisztérium felhatalmazásával tárgyalásokat kezdett egy, a francia közoktatásügyi minisztérium keretébe tartozó szervezettel a magyar Operaház párizsi vendégszereplésének létrehozása céljából. Francia oldalról sikerült is az összes illetékes szervek beleegyezését megnyerni, a vendégszereplést azonban a magyar Operaház igazgatójának kérésére későbbre kellett halasztani technikai okokból. Remélhető, hogy ezek a tárgyalások, épp úgy mint a retrospektív magyar képzőművészeti kiállításra vonatkozó tárgyalások, amelyek ugyancsak eredményesek voltak és szintén magyar kívánságok miatt halasztattak el, meg fogják hozni a közeljövőben az eredményt. Meg kell még említeni, hogy a franciaországi Magyar Demokratikus Egyesület ebben az évben is több népszerű előadást rendezett, amelyeknek célja az volt, hogy a magyar művészetet és irodalmat megismertesse. (Lásd 1. számú melléklet.) A Függetlenségi Mozgalom a Magyar Köztársaság kikiáltásának első évfordulóján egyébként a Salle Pleyel nagytermében francia-magyar kultúrestet tartott, amelyet Louis Martin Chauffier vezetett be, és amelyen népszerű számok mellett néhány komolyabb zeneszám is volt. Röviden ismertetni szeretném a párizsi Magyar Tudományos Intézet tevékenységét is a francia-magyar kulturális kapcsolatok kiépítése terén. Márciusban a párizsi Magyar Intézet fogadást rendezett Szent-Györgyi Albert tiszteletére. A fogadáson számos francia vendégen kívül megjelent Kodály Zoltán és Alföldi András, valamint a követség több tagja. Szent-Györgyi Albert a kémiai intézet termében nagy sikerrel tartotta meg előadását, melyről fentebb megemlékeztünk. Áprilisban Eckhardt Sándor egyetemi tanár a Párizsi Magyar Intézetben előadást tartott: Attila dans la légende címmel. Az előadást nyolcvan főnyi közönség hallgatta. Az elnökséget René Grousset, a francia akadémia tagja vállalta és igen szép bevezetésben méltatta Eckhardt Sándor kutatásainak jelentőségét. Többek között részt vettek a magyar követség tagjai, valamint francia részről Louis Béau, Elie Lambert, Marouzeau, Jean Marié Carré, Digeon, Lirondelle, Bourgin, Cavagnac stb. egyetemi tanárok, Hallier tábornok, Gidel volt rektor, újságírók, stb. Májusban Eckhardt Sándor Strassbourgban megismételte a Duna-Rajna kongreszszuson tartott előadását. (Une école hongroise de rhétorique á Strasbourg au XVT siécle.) Lille-ben Eckhardt Sándor az Attila-legendáról tartott előadást. Mindkét előadás előkészítését Hincz Viktor végezte. Eckhardt Sándor még Poitiers-ben is szerepelt, ahol a magyar szellemi életről nyújtott tájékoztatást. Gábriel Astric egyetemi magántanár szintén tartott előadásokat a párizsi Magyar Intézetben „L'Université de Paris et la Hongrie médiévale" címmel. Ugyanő a lille-i katolikus egyetemen a középkori Sorbonne magyar hallgatóiról adott elő.