Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)
KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL
A magyar-francia kulturális egyezmény megvitatásra és tárgyalásra már régebben készen áll, de megkötése, természetesen, csak a követek útján történhet. A legfontosabb kérdéseket nálam tett látogatása alkalmával megbeszéltem Gauquié követ úrral, s remélem, hogy az egyezmény-tervezet szövege a Külügyminisztérium útján hamarosan eljut a párizsi követséghez is. Várom hozzászólásaitokat és a javaslatokat, kérem, hogy a legújabb román-francia egyezményt, valamint a többi, előkészület alatt álló egyezmények tervezetét is a lehetőség szerint minél előbb juttassátok el hozzám. Szíves értesítésedért és a magyar kulturális intézmények ügyében tanúsított érdeklődésedért köszönetet mondva, sokszor üdvözöl őszinte híved: Kiadmányozött fogalmazvány. UMKL-XIX-I-l-e, 1946-79081. „K. Keresztury VII. 9." 92 Budapest, 1946. május 29. MÁRFFY ÖDÖN FESTŐMŰVÉSZ BESZÉDE A MAGYAR-FRANCIA TÁRSASÁG ALAKULÓ GYŰLÉSÉN Talán senkiben sem él oly elevenen a douce-France levegője és művészete utáni nosztalgia, mint bennünk, festőkben. Életünk legnagyobb élményeit Párizs adta, s ott töltött fiatalságunk örömmel vagy szomorúsággal telt napjai felejthetetlen emlékként élnek bennünk. Nagy Örömmel fogadjuk tehát kitűnő Gachot barátunk gondolatát, a MagyarFrancia Társaság megalapítását. A társaság művész tagjainak összeválogatásánál kizárólag az a szempont irányított bennünket, hogy a meghívott művészek milyen vonatkozásban állottak a francia művészettel. Semmiképp sem akar ez a meghívás holmi értékkiválasztás lenni, csupán azokra a művészekre gondoltunk, kik különösen vonzódunk a francia művészethez^, vagy pedig mert hosszabb időt töltöttek a francia földön és így közelről és jól ismerik a francia művészetet és művészeket. A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság igen jó munkát végez, de nagyon is szükséges, hogy ne csak kelet felé orientálódjunk, hanem vegyük fel régi kapcsolatainkat a nyugattal, elsősorban a humanista szellemmel átitatott Franciaországgal, a francia művészettel, melyet a múltban szerencsétlen művészetpolitikánk, s majd a háború széttépett. :• Vajon mik lennének azok a problémák, melyek a Magyar-Francia Társasággal kapcsolatban bennünket, képzőművészeket elsősorban érdekelnek?
