Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

Ahhoz, hogy valóban megismerjük egy népnek a műveltségét, elengedhetetlenül szükséges, hogy megismerjük és használni tudjuk nyelvét. Az elmúlt rendszer kultúrpolitikája elhanyagolta az orosz nyelvnek a tanítását. Ezen a téren mérhetetlen mulasztást kell pótolnunk és lassú és szívós munkával igen nagy eredményt kell elérnünk. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium azonnal felvette az orosz nyelv tanítását az általános iskolák és középiskolák tantervébe (taps). Mindent elkövetett és el fog követni annak érdekében, hogy az orosz nyelvtanítás minél eredményesebb legyen. Óriásiak azonban a nehézségek: hiányzik a megfelelő tanerő, hiányoznak a megfelelő tankönyvek, az orosz nyelv tanításához szükséges speciális pedagógiai elmélet és gyakorlat és a megfelelő szótár is hiányzik. Éppen ezért a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kifejlesztette és kiegészítette a meglevő egyetemi tanszékeket. Budapesten két orosz tanszék és a köréjük kapcsolódó tudományos intézetek működnek és vidéken is, ahol lehetett, ahol erre mód volt, felállítottunk már, vagy fel fogunk állítani ilyen intézményeket. Ezek a tanszékek, intézmények és lektorátusok természetesen még nincsenek abban a helyzetben, hogy megfelelő képzettségű tanerők működhetnének ott. Ez csak megfelelő idő múlva fog bekövetkezni. Moszkvából érkezett vendégeink is tanúskodhatnak arról, hogy jó eredményű orosz nyelvű és orosz irodalmi tanfolyamokat létesítettünk a tanárok részére. Megírattuk a szükséges tankönyveket, amelyek azonban lényeges módosításra és javításra szorulnak. Ahhoz azonban, hogy ezt a javítást végrehajtsuk, szükség van arra, hogy az orosz nyelvoktató munkának eredményeit és módszereit alaposabban megismerhessük. Ezért kértük fel az orosz művelődés vezetőit arra, hogy megfelelő számú tankönyvet mintaképpen bocsássanak rendelkezésünkre. A magyar-orosz és orosz-magyar szótár előkészítéséhez is hozzáfogtunk és minden remény megvan rá, hogy annak első kötete még ez évben beszerezhetővé is válik. Az orosz nyelvet könyvekből igazán megtanulni azonban csak annak lehet, aki számára ezt a tanulást az eleven érintkezés, a közvetlen személyes benyomások lehetősége is teljessé teszi. Legfontosabb nevelőeszköz a külföldjárás. Lehetővé kell tennünk, hogy tudósaink, művészeink, fiatalságunk a Szovjetunióban tehessenek tanulmányi látogatást. Amikor az ösztöndíj ügyeket újjászerveztük, elsősorban a Szovjetunió felé tájékozódtunk. Tudósaink részére harminc ösztöndíjat biztosított a magyar kormány egyelőre. Mindent el kell követnünk, hogy minél előbb kijuthassanak tanulmányi helyükre. Ez azonban csak a Szovjetunió illetékes tényezőinek jóindulatú támogatásával valósulhat meg. A jövőben emelni szeretnők az ösztöndíjasok számát, sőt mindenképpen szükségesnek tartanok valamilyen nagy orosz egyetem mellett egy magyar intézetnek a felállítását is (taps). Tudomány, irodalom, művészet: ez a három legfontosabb terület, amelyen át megismerhetjük a Szovjetunió népeinek szellemét, és melynek segítségével mi magunkat is megismertetjük a szovjet néppel. A magyar tudományos élet tényezőinek sokszor kifejezett vágya tudományos kapcsolatok kiépítése a Szovjetunióval. A magyar közvélemény mindenkor nagy érdeklődéssel viseltetett rokon népeink kultúrája és nyelve iránt. Rokon népeink életével való kapcsolataink nyilvánvalóvá tehetik a magyar tö-