Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)
KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL
szág szabadság szerető népét a Szovjetunió népeitől. A VOKSZ delegációjával eredményes tárgyalásokon megbeszéltük azokat a módozatokat, amelyeknek segítségével a két nép kulturális közeledését elő lehetne mozdítani. Ezek között olyan feladatok is szerepelnek, melyek megoldása kívül esik a VOKSZ hatáskörén és a delegáció tagjainak felkérésére fordulok ezekben a kérdésekben Miniszter Úrhoz. Magyarországon hosszú évtizedek alatt kialakult gyakorlat az, hogy szakmájukban kiváló fiatal kutató tudósokat a tudományos kutató munkában való elmélyedés céljából állami ösztöndíjjal külföldi tudományos intézményekhez, egyetemekhez küldünk ki. A magyar tudományosság a múlt időszak politikai bűnei következtében a Szovjetunióban folyó tudományos kutató munkától meglehetős elzártságban fejlődött. Ezt az elzártságot megszüntetni a demokratikus Magyar Köztársaság kultúrpolitikájának egyik legelsőrendű feladata. Ezért már az első esztendőben harminc fiatal magyar kutató tudós számára azzal a céllal adományoztam ösztöndíjat, hogy a Szovjetunióban folytassák tudományos kutató munkájukat. A haladó szellemű fiatal magyar tudósok nagy türelmetlenséggel várják azt, hogy megnyíljék számukra a lehetőség, hogy a Szovjetunióban folytathassák kutatásaikat. Az a kérésem tehát Miniszter Úrhoz, szíveskedjék módot adni arra, hogy ezek már az 1946/47. tanév folyamán kijuthassanak a Szovjetunióba, és hogy ott a magyar állam költségén tanulmányaikat folytathassák. A magyar demokrácia megerősödése is kívánatossá teszi ezt. Egyebekben igaz örömömre úgy értesültem, hogy ezt a kérdést Miniszter Űr máris kedvező döntésre hozta. A Magyar Köztársaság és a Szovjetunió közötti kulturális kapcsolatok kimélyítésének egy másik alapfeltétele az, hogy a Szovjetunió valamelyik nagyobb egyeteme mellett Magyar Intézet létesíttessék. Ennek az Intézetnek a vezetője természetszerűleg a Szovjetunió valamelyik egyetemén a finnugor nyelvészet vagy finnugor tanulmányokkal foglalkozó valamelyik másik tudományág professzora lenne, a magam részéről szívesen felajánlom, hogy az Intézet fenntartásához szükséges segéderőt, vagy segéderőket rendelkezésre bocsájtom, az Intézetet könyvekkel és egyéb tudományos anyaggal ellátom. Az Intézet feladata lenne a Szovjetunióban tanulmányokat folytató magyar kutató ösztöndíjasok tanulmányainak irányítása, a Szovjetunió tudományos köreinek útbaigazítása, amennyiben a magyar tudományos életet érintő kérdésekben kívánnak felvilágosítást, és a magyarországi tudományos intézmények tájékoztatása a Szovjetunióban folyó tudományos munkáról. Számos példa bizonyítja, hogy ez a rendszer jól bevált. Ez a kérdés is úgy tudom kedvező fogadtatásra talált Miniszter Úrnál. Az elzártság következményeképpen előállott az a sajnálatos helyzet, hogy ma, amikor a Magyar Köztársaság népe nagy érdeklődéssel fordul a Szovjetunió felé, és rendkívüli az érdeklődés az orosz nyelv- és irodalom iránt, ezt az igényt a legjobb szándékaim mellett sem tudom iskoláinkban kielégíteni. Az orosz nyelvtanítás körüli nehézségeket őszintén feltártam a VOKSZ Budapesten tartózkodó delegációja előtt, akik megértéssel fogadták ezt a kérdést, és a maguk részéről minden segítséget megígértek. Az én kérésem Miniszter Úrhoz csupán annyi, hogy fogadja szívesen a
