Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

ban folytassák tudományos kutatásaikat. Elsőrendű érdek fűződik ahhoz, hogy ezek a fiatal tudósok minél előbb kijuthassanak a Szovjetunióba. Ez csak a Szovjetunió illetékes tényezőinek jóindulatú támogatásával valósulhat meg. A magyar közvélemény mindenkor nagy érdeklődéssel viseltetett a magyar rokonnépek sorsa, kultúrája és nyelve iránt. Rendkívül nagy jelentőségű lenne, ha a magyar rokon népek néprajzát, nyelvét és történetét kutató tudósaink érintkezésbe léphetnének azokkal a tudósokkal, akik a Szovjetunióban ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak. Nyilvánvalóvá válna ezáltal, hogy a magyarral rokon népek a Szovjetunióban milyen hatalmas gazdasági, kulturális és politikai fejlődésen mentek keresztül. A magyar nép történetének régebbi korszakait kutató tudósaink is rendkívül jelentős kutatási területre találnak a Szovjetunióban. Ezeknek a tudósoknak tudományos kapcsolatait kiépíteni már a közeljövőben végrehajtandó feladat. Az elzártság következtében a Szovjetunióban megjelent tudományos és szépirodalmi könyvek csak kis számban jutottak el hozzánk a múltban. Az Országos Magyar Könyvtári Központ felvette a kapcsolatot az Állami Lenin Könyvtárral, azonban a tényleges könyvcsere megindulása még mindig késik. Első és legfontosabb lépés volna annak megállapítása, hogy a Szovjetuniónak milyen magyar könyvekre volna szüksége, ugyanakkor a Szovjetunióba kiküldött magyar szakember összeállíthatná azt a bibliográfiát, amelynek alapján a magyar tudományos tényezők igényelhetnék a Szovjetunióban megjelent munkákat. A Szovjetunió és Magyarország közötti tudományos kapcsolatok előmozdítását legjobban egy, a Szovjetunió valamelyik nagy egyeteme mellett felállítandó Magyar Intézet szolgálná. Ennek az Intézetnek feladata lenne útbaigazítást adni a Szovjetunió tudományos tényezői és diáksága számára minden Magyarországot illető tudományos és kulturális kérdésben, ugyanakkor rendszeresen tájékoztatná a magyar tudományos élet tényezőit a Szovjetunió tudományos és kulturális eredményeiről, és egyben a Szovjetunióban kutatómunkát végző ösztöndíjasok munkáját is ellenőrizné és irányítaná. Az elzártság egyúttal tájékozatlanságot is eredményezett Magyarországon. Ezért rendkívül jelentős lépés volna a tájékozatlanság megszüntetésére, ha a magyar kulturális élet vezető tényezői, a külföldi kulturális kapcsolatokkal foglalkozó szakemberek egy tanulmányút keretében megismerhetnék a Szovjetunió kulturális életének egyes ágazatait. A szovjet-magyar közeledés kiváló munkásainak hőn óhajtott vágya teljesülne ezzel a tanulmányúttal. Művészcsere tekintetében a magyar kormány szívesen látja mindazokat a javaslatokat, melyeket a VOKSZ felvet, ugyanakkor a Magyar Művészeti Tanács javaslatai alapján szívesen mutatja be azokat a művészeket, akiket érdemesnek tart arra, hogy a Szovjetunió közönsége előtt bemutatkozhassanak. A magyar kormány szívesen látná, ha a Szovjetunió egyetemi tanárai előadások tartása céljából felkeresnék Magyarországot, ugyancsak szívesen küldené ki előadások tartására a magyar tudósokat, előadókat. Az Eötvös Kollégiumban szívesen vendégül lát három-négy orosz tanárt, hogy az orosz nyelv és irodalom megismertetésének munkáját elősegítse.