Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

Végezetül felemlíti a magyar kultuszminisztérium, hogy mindezeket a kérdéseket magyar részről természetesen elsősorban a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, azután az illetékes szakszervezetek és érdekképviseletek bevonásával óhajtja lebonyolítani. Kiadmányozött fogalmazvány, UMKL XIX-I-l-e, 1945-30366. „Kormos, K. Paikert". A feljegyzésen kézzel irt megjegyzés található: „Barulin szovjet-orosz köv. tan.-nak küldetett meg 1945. 8.11-én. P. G." A feljegyzést másolatban megkapta az MSZMT Vezetősége is. Az iratban jelzett két korábbi feljegyzés a X. ügyosztály iratai között nem található. Az itt megfogalmazott javaslatok folyamatosan visszatérnek a magyar kormányszervek különböző kezdeményezéseiben. A javaslatok megvalósulása - módosított formában - több évre elhúzódott. Erről tanúskodnak a kötetben 61-88/B számok alatt közölt iratok. A feljegyzésre adott szovjet válasz az iratok között nem található. Valószínűleg írásos formában nem kaptak választ. 65/A Budapest, 1945. augusztus 27. SZENT-GYÖRGYI ALBERT, AZ ORSZÁGOS KÖZNEVELÉSI TANÁCS ELNÖKÉNEK JAVASLATA TELEKI GÉZA VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTERNEK MAGYAR PEDAGÓGUSOK OROSZORSZÁGI TANULMÁNYÚTJÁRA Miniszter Úr! Magyarország a háború végével a nagy Orosz Birodalom közvetlen szomszédjává lett. Nem kétséges, hogy a jövőben az eddiginél jóval szorosabb műveltségi és gazdasági kapcsolatba kerülünk Oroszországgal és hogy ennek a kapcsolatnak a nevelés számára adódó következtetéseit le kell vonnunk. Ez a tény, de saját oroszországi tapasztalataim is arra a meggondolásra vezettek, hogy saját iskolarendszerünk újjáépítése, intézményes nevelésünk tanulmányi rendjének és módszereinek meghatározása előtt ajánlatos volna, ha ennek a reformmunkának irányítói és munkásai látogatást tennének az orosz birodalomban és az ott elért eredményeket megvizsgálva és értékelve, kísérelnék meg iskolaügyünk továbbfejlesztését. Ez a tanulmányút nemcsak azoktól az elkövethető tévedésektől menthetne meg, amelyeken egy fejlettebb társadalom már túljutott, de bizonyára olyan szerencsés kezdeményezéseket is sugallhatna, amelyek más rendszer szerint kiépült iskolázásunk nagy előnyére szolgálnának. Javasolom tehát, tegye Miniszter Úr lehetővé, hogy a VKM pedagógiai osztályának vezetője, a VKM külföldi kapcsolatok kiépítésével foglalkozó osztályának vezetője, az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető igazgatója és egy előadója, a magyar egyetemeken előadó két pedagógiai professzor,