Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

ségek, könyvtár, olvasótermek, 300 személyes menza és kerthelyiség áll a tagok rendelkezésére. Idó'közben elkészült a Társaság költségvetése is. A Madách-gimnázium épületében orosz nyelvtanfolyamot rendeztek 4 pengó's tandíjjal. Július első felében a Társaság ünnepélyes díszközgyűlést fog tartani az Operaházban, műsorral egybekötve. A Kamara Színház a Társaság égisze alatt színre fogja hozni a Viharos alkonyat című színdarabot. Szovjet fényképkiállítást rendeznek. Több könyvet magyarra lefordítottak, amelyek sajtó alatt állanak. A magyar rádió sűrűn foglalkozik hasonló kérdésekkel. A Társaság által kiadandó folyóirat ügye előkészítés alatt áll. Az orosz Tudományos Akadémia alapításának 220 éves jubileuma alkalmával öt magyar tudóst meghívtak. Szent-Györgyi Albert jelenleg Oroszországban tartózkodik. A Társaság Mecsnikov születésének századik évfordulójára emlékérmet alapított, amelyet Ferenczy Béni elkészített. Az Ellenőrző Bizottság jóváhagyta a Társaság alapszabályzatának tervezetét és az előkészítő bizottság elkészítette a tisztségekre vonatkozó jelölési javaslatot. Beznák professzor egy Tennyson versből vett idézettel fejezte be az előkészítő bizottság nevében előterjesztett beszámolóját. Ezután Barulin követségi tanácsos orosz nyelven üdvözölte a Magyar-Szovjet Társaságot a Külföldi Művelődési Kapcsolatok moszkvai Szovjet Társasága nevében. Barulin beszédét Grigorjev tolmácsolta magyar nyelven. Hangsúlyozta, hogy meg kell tisztítani a magyar iskolákat az ellenséges propaganda maradványaitól. A Társaság feladata megismertetni a magyarság széles rétegeivel a Szovjetunió igazi arculatát és terjeszteni kulturális eredményeit. A kölcsönös megismerés fogja a barátságot elmélyíteni. Hivatkozott Domanovszky és társainak tanulmányútjára és sok sikert kívánt a magyar Társaság munkájához. Majd dr. Feri Sándor ügyvéd felolvasta a Társaság alapszabályzatának tervezetét. Ennek egy példányát meg fogja kapni a Minisztérium, ezért annak csak néhány pontját érintjük ezúttal. A Társaság jogi személynek tekintendő. Rendes és pártoló tag csak magyar állampolgár lehet. Rendes tag az, akit az elnöki tanács meghív. Pártoló tag felvételéhez elég két tag ajánlása. A rendes tagok létszáma nem haladhatja meg az 500-at. Az elnöki tanácsnak hivatalból tagja az elnök, az alelnök, a főtitkár, a könyvtáros, a pénztárnok és a háznagy. A rendes tagok évi 240 pengőt, a pártoló tagok évi 120 pengőt fizetnek és a könyvkiadványoknál, társasutazásoknál és koncerteknél kedvezményt élveznek. Egyesület is beléphet a tagok sorába, és képviselője útján részt vehet a közgyűlésen. Ezernél nagyobb taglétszámú egyesület több képviselőt küldhet ki. A tagok viselhetik a Társaság jelvényét. Ennél a címnél az egyik felszólaló megkérdezte, hogy miért nem léphetnek be a rendezetlen állampolgárságú magyarok és a Budapesten élő külföldiek. Egy másik felszólaló hangoztatta, hogy más egyesületeknél a pártoló tagok fizetnek többet. Szálai Sándor a Népszava külpolitikai szerkesztője kívánta, hogy a szovjet állam polgárai tiszteleti tagként szerepelhessenek. Háy Gyula megjegyezte, hogy nem a pénzösszegnek, hanem a pártoló tagok számának emelésére kell törekedni. Számos felszólalás hangzott el és élénk vita fejlődött ki a rendes tagok és a pártoló tagok jogainak és elnevezésének megállapításánál. Más egyleteknél a nagyvállalatok voltak a pártoló tagok, itt ellenben minél szélesebb népréteget kell be-