Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 III. A NÉPKÖNYVTÁRI HÁLÓZAT ÚJJÁSZERVEZÉSE

ványai, Zsirainak Nyelvrokonaink etnográfiájáról, nyelvéről stb. szóló munkája említve sincsenek » az összeállító személyével és szakmabeli komolyságával nem óhajtok foglalkozni. Az egészségügyi részben pl. a magyar lakás-, élet-, étkezési viszonyok stb. nem szerepelnek. Hiányzik a nemi élet egészségügye - népkönyvtárakban fontos pont lenne. Állategészségtan itt sincsen. Az egyetlen majdnem megfelelő a zenei rész. Hogy a többit illusztráljam: az itt szerepelő gazdasági vagy földrajzi részhez ilyen zenei művek illenének: „A kontrapunktika struktúratana" vagy: „A zenei hang akusztikai görbéi"? Vagy: „Venezuelai táncdarabok pentatonikája stb."... Az irodalmi részt nem is említem: tudomásom szerint az enyémhez hasonló véleményt elmondta már más. A megküldött jegyzékeket in concreto a kihúzni és pótlólag felvenni javasolt munkák jegyzékével együtt rövidesen szintén visszaküldöm. Javasolnom kell azonban, hogy a jegyzékek végleges összeállítását vagy legalább elbírálását végső fokon az említett és más intézmények vagy ezek kiküldötteiből álló szakértekezlet végezze el, mert a tudományos bibliográfiák összeállítására a tudományos szakintézetek és -emberek illetékesek, s azok talán azt is felismernék, hogy a magyar népet, magyar földet önmagában, gyakorlati megnyilvánulásaiban is figyelembe kell vennünk. Tisztelettel: Dr. Deme László s. k. egyetemi adjunktus Tisztázat. - UMKL XIX. I-l-i-142 171-1946. IV Dátum nélkül • A népkönyvtári jegyzékhez fűzött megjegyzéseimet az alábbiakban terjesztem fel: A jegyzék legtöbb pontjához - teljes értékű szakképzettség hiányában - lényegben nem óhajtok hozzászólni. Ezek a pontok: neveléstudomány, természettudomány és természetrajz, néprajz, gazdaságtan, zenetudomány, színművészet és népegészségügy. E téren megjegyzéseim inkább az átlagolvasó véleményét fejezik ki. A természettudományi jegyzéket érzem a legügyesebbnek és a legteljesebbnek. Az olvasó az anyagból képet kap a természettudomány modern eredményeiről. Hasonlóan igen sikerültnek érzem a neveléstudományi jegyzéket is, bár itt a gyermeklélektani kutatás eredményeinek népszerűsítése erősen hiányzik. (Pl.: Illyés Gyula: Lélek és kenyér Bp 1939.) Hiányosnak tartom a gazdaságtani jegyzéket. Fontos kérdések maradtak ki. Népkönyvtárról van szó, tehát a faluszervezeti és agrárüzemi kérdések legalább ugyanolyan fontosak, mint a gyár- és irodaüzem gyakorlati kérdései (pl.: Erdei Ferenc: Szövetkezetek. Bp. 1945.) Feltétlenül javaslom az alapvető földművelési és kertészeti szakkönyveknek a jegyzékbe való felvételét. Hiányosnak tartom a színművészeti jegyzéket is. A népkönyvtárakban el kell helyezni a legjelentősebb magyar és külföldi (Shakespeare, Moliére, Hauptmann például) színdarabok szövegét. Ez fontosabb, mint az elmélet, ahonnan Bárdos Artúr legújabb munkája hiányzik. A földrajzi jegyzék is alaposabb lehetne. Hiányzik a magyar földírásnak egy-két klasszikus kötete (Kogutovicz: Dunántúl, Várkonyi: Magyar Dunántúl, Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz, Bulla Béla és Mendöl Tibor munkái); ugyanekkor nyomát sem lehet találni a földrajzi népkönyvtári anyag egyik alapvető szempontjának: a nagy tájegységeken belül el kell készíteni a kisebb tájak (pl.: Dunántúl, Göcsej, Sárrét, Dél-Baranya, Bakony, Kisalföld stb., Nagyalföld, Kunság, Hortobágy, Viharsarok, Körösvidék, Felső-Tisza) speciális tájleírási bibliográfiáját, s ennek alapján tájanként kell a válogatást végbevinni. Igazi országmegismerés csak a kisebb környezeti egységek ismerete alapján képzelhető el. - A közegészségügyi jegyzékben is sok a kívánnivaló. A lakóház, az árnyékszék, a kút, az istálló egészségügyéről, a nemi bajokról nincs szó, s csak alig-alig szerepel az elsősegélynyújtás kérdése (mezőgazdasági munkabiztonság:). A hiányosnak jelölt részekre vonatkozóan ajánlom a következő szakemberek meghallgatását: 1. gazdaságtanban dr. Fülöp Sándor intézeti tanár (Teleki Intézet) és az Agrártudományi Egyetem megfelelő tanszékei. 2. Földrajzban dr. Dubovitz István tanár, a Magyar Földrajzi Társaság könyvtárosa (jelenleg Teleki Intézet). 3. Közegészségügyre dr. Manyák Ernő főorvos (XI., Budafoki út 10/b) Ajánlatos lenne külön csoportban, hangsúlyozottabban elhelyezni a „magyarságtudományi" munkákat. (Szekfű Gyula szerk.: Mi a magyar? Eckhardt Sándor szerk.: Úr és paraszt a magyar élet egységében; a harmincas évek magyar szociológiai és hungarológiai irodalma: Erdei Ferenc, Németh