Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1949 III. A NÉPKÖNYVTÁRI HÁLÓZAT ÚJJÁSZERVEZÉSE

A SZAKSZERVEZETI TANÁCS LEVELE A MINISZTERHEZ A RENDELETTERVEZETRŐL Miniszter Úr! Tudomásunkra jutott, hogy a Közoktatásügyi Minisztérium kezdeményezésére Könyvtárügyi Tanácsot állítanak fel, melyben az egyházi és tudományos könyvtárak megbízottjai foglalnának helyet. Ez ilyen formában a nagyszámú üzemi könyvtárak szempontjából sérelmes, és ezért kérjük, hogy az erre vonatkozó rendeletet ne ilyen módon hajtsák végre, hanem az üzemi és népi könyvtárak megbízottai részére megfelelő hely biztosítassék a Könyvtárügyi Tanácsban. Tisztelettel: Kossá István s. k. főtitkár Tisztázat. - Műv. Min. irattár. VKM eln. o. 880-1947. 120 Budapest, 1946. június 2. JEGYZŐKÖNYV AZ ORSZÁGOS NÉPKÖNYVTÁRI TANÁCS FELÁLLÍTÁSÁNAK RENDELETTERVÉT ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG ÜLÉSÉRŐL Jelen vannak: dr. Karácsony Sándor, az OSZMT elnöke, dr. Barczán Endre, az OSZMT főtitkára, dr. Faludy János, a Fővárosi Népművelési Központ, Gombos Imre és dr. Harsányi István a Magyar Népi Művelődési Intézet, Kovács György, Budapest szfőv. Irodalmi és Művészeti Intézete, Lengyel Balázs, a VKM VIII. üo., Pála József, a Földmívelésügyi Minisztérium, Sebestyén Géza a VKM, Siklós András és Vértes Józsefné a Népkönyvtár Bizottság, Szendrő Ferenc a Munkás Kultúrszövetség, Vértes György a Szakszervezeti Tanács részéről, az előzetes értekezleteken megjelent Vas Zoltánné, s mindig meghívtuk Barabás Tibort (írószöv.) és Antos I.-nét. [Újfalussy József az OSZMT titkára.] Elnök üdvözli a megjelenteket. A jegyzőkönyv vezetésével megbízza Újfalussy József titkárt, hitelesítésére Szendrő Ferenc és Vértes György bizottsági tagokat kéri fel. Elnök kéri a jelenlévők véleményét a rendeletterv tekintetében, először általánosságban, azután részletekbemen ően. VÉRTES GYÖRGY a Szakszervezeti Tanács megbízásából kéri, hogy a rendeletterv az üzemi könyvtárakkal ne foglalkozzék, mert a Szakszervezeti Tanácsnak saját autonómiáján belül megvan a lehetősége arra, hogy ezeknek a könyvtáraknak megszervezéséről, anyagi feltételeiről gondoskodjék, s azokat az üzemi bizottságok hatáskörébe utalja. Ez a munka az új kollektív szerződés kapcsán fog lezajlani. Javasolja, hogy a tervezet III. fejezete: 12., 13., 14. §-a hagyassék ki. ELNÖK javaslatára Bizottság elhatározza, hogy a kérdéses fejezetet a tervezetből kihagyja és helyébe a következő mondatot veszi be: „Az üzemi könyvtárak kérdését külön rendelet fogja szabályozni." SIKLÓS ANDRÁS a tervezet anyagi vonatkozásaival foglalkozik. Fontosnak találja, hogy ez a tervezet a hároméves költségvetési tervbe illeszkedjék be. ELNÖK szerint a tervezet gazdasági vonatkozásainak megvitatása külön bizottság feladata. SEBESTYÉN GÉZA előadja, hogy a tervezet készítői az anyagi problémákra eddig is gondoltak. Három forrás látszik számba vehetőnek ebben a tekintetben. 1. társadalmi hozzájárulás, 2. állami segély, 3. egy szervezendő országos népkönyvtári alap. A ponyva megadóztatásának gondolata is felmerült. Lehet gondolni esetleges könyvkiadói monopóliumok bevételeire, svéd minta alapján. Ő is jónak látja a külön gazdasági bizottság kiküldését. ELNÖK előző javaslatát úgy egészíti ki, hogy a gazdasági kérdéseket tárgyaló bizottság összeülésekor egészítse ki magát gazdasági szervek szakértőivel. Két kérdésre kér választ, 1. kiküldessék-e ez a bizottság, 2. a rendelettervben ennek milyen nyoma legyen. FALUDI JÁNOS kifogásolja a rendeletterv azon intézkedését, hogy a községek népkönyvtári célokra lakosonként 50 fillért szedjenek. Az ehhez hasonló intézkedések kihagyását kéri. GOMBOS IMRE és VÉRTES JÓZSEFNÉ osztják ezt a véleményt, elriasztó, hogyha a szervezést adóztatásszerű intézkedésekkel kezdjük.