Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

Senkinek nem jutott eszébe, hogy ez neki nehéz, hogyha még egyszer hangversenyt hirdetnek Abaújszántón, kicsi lesz a nagy terem. E fölé a néhány sor fölé azt a címet kellett volna írnom: Hutkay József. Pusztafalusi parasztfiú. Népfőiskolát végzett. Egyetlen ilyen a harminckilenc értelmiségi között. Hutkay József az, aki az előadásokat azonnal alkalmazta faluja és az önmaga életére, aki megmondta, mit hogyan fogad a nép, a parasztság, akikért ez a tanfolyam is történik. Világos fejű, széles látókörű, öntudatos paraszt. Véleménye van és vitatkozni mer bárkivel. Többen úgy tekintenek rá, mint valami különlegességre, múzeumba való csodára. Én örömmel üdvözlöm őt, annál is inkább, mert, tudom - hála Istennek -, nem csoda már ő, csak egy a sok közül. Vannak parasztok szerte a megyében, az országban, akik olvasnak és írnak, akiknek kultúrigénye van, akikkel minden ügyvezetőnek számolni kell, hiszen reájuk épül fel a mi munkánk, a magyar jövendő. Égszakadás, földindulás! Mit csinálnak a folyóson? Kíváncsian siettem oda, és jóleső érzés fogott el a látottakon. Szucsák Elemér tanító és ügyvezető kartársunk adta át Siófokon szerzett magyar népitáncismeretét Hutkay Józsefnek, az meg neki. Dr. Kádas Miklós, a perkupái pap fütyülte hozzá a nótát. Már egészen jól mentek a táncok. A tánc útja: a nép-Molnár István-Szucsák Elemér és vissza oda, ahonnan való: Hutkay Józsefékhez Pusztafalura. Olyan hihetetlen volt, amikor már az utolsó napot töltöttük. Egészen jól éreztük már magunkat. Testvérek lettünk már mindannyian. Összekötött bennünket a közös ügy, az iskolán kívüli nevelés, a szabad művelődés szent ügye. Ennek problémáin vitáztunk egész héten, erről beszélgettünk villanyoltás után késő éjszakáig, ezzel aludtunk el, ezzel ébredtünk. Látjuk már a hibánkat, az akadályokat, de látjuk az utat is, és ez mindannyiónkat erővel, hittel, akarattal tölt el." Sokszorosított. - UMKL XIX. I-l-i-149 656-1947. 95 Budapest, 1947. november 12. SZABADMŰVELŐDÉSI ELŐADÓK NÉVJEGYZÉKE 1. Bóka László államtitkár, Bp. IV. Ferenciek tere 4. III. 15. Irodalom. (Jó előre értesítendő). 2. Czibor János könyvkiadó tisztv., Bp. VII. Madách u. 9. II. 1. Magyar irodalom története a kiegyezéstől máig. (Az egyes előadások előtt legalább 1 héttel kér értesítést.) 3. Dr. Deme László egy. adj. előadó, Bp. XI. Csetneki u. 11. Magyar nyelv, magyarságtudomány. 4. Juhász Géza egy. ny. r. tanár, Debrecen, Hatvan u. 1. Magyar jelleg irodalmunkban. Népi írók írói élete 1849-ben Debrecenben. 5. Dr. Kardos László min. tan. Bp. X. Bakáts tér 3. II. Irodalomtudomány. 6. Dr. Kovács Máté államtitkár, Bp. II. Pálfy tér 4. Művelődéspolitika, irodalomesztétika (főként magyar lírai költők ismertetése). 7. Dr. Lengyel Balázs író, az Újhold szerk. Bp. XI. Bartók Béla út 28. Irodalom, irodalomtörténet (1948. májusig külföldön tartózkodik). 8. Lukácsy Sándor, a Valóság szerk., Bp. XI. Kanizsai u. 11. Népi kollégiumi mozgalom, irodalmi életünk a felszabadulás óta. 9. Dr. Sőtér István író, Bp. XI. Verpeléti út 8. Magyar vagy külföldi irodalom. 10. Benda Kálmán dr. egy. m. tanár, a Teleki Pál Int. tanára, Bp. VIII. Eszterházy u. 26. Egyetemes és magyar történelem. 11. Csaba József gimn. tanár, Bp. XI. Badacsonyi u. 3. I .3. Történelem, irodalom, társadalomtudomány, néprajz. (Legalkalmasabb idő szombat és vasárnap.) 12. Dr. Hegedűs Géza író, főisk. tanár, Bp. V. Aczél u. 3. Történelem (magyar és világ-), irodalomtörténet, szociológia, erkölcstan, esetleg filozófia. (Két héttel előbb kér értesítést.) 13. Dr. Tóth András, a Teleki Pál Int. tanára, Bp. XI. Kende u. 12. II. 10. Magyar történet (kül. román vonatkozások), balkáni történet az újkorban, román történet. (Egy évig külföldön tartózkodik.) 14. Dr. Baktay Ervin író, indológus, a M. Nemzeti Múzeum igazg., Bp. XI. Bogyó u. 3. III. 3. Indiai művelődéstört., indiai tört., vallások, mitológia, bölcseleti rendszerek, irod., képzőművészet, stb. Általában bármi indiai vonatkozású tárgykörben. Speciálisan Körösi Csorna Sándor életéről, munkásságáról s vele kapcsolatban Nyugat-Tibetről. (A fővárosban és környékén).