Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA
Amennyiben fenti rendelettervezet mint rendelet jelenlegi szövegezésében napvilágot látna, meggyőződésünk szerint azt az összes iskolafenntartó egyházi hatóságok a felekezeti iskolák szekularizálása felé vivő út első mérföldkövének tekintenék és a fenyegető kultúrharc kirobbanásához vezetne. A 8. § (1) aj-ban túlteng a pártelem. A kulturális munkát kifejtő szövetségek közül a pártalapon állók kiemelése ellen élesen tiltakozunk. A 4. és 8. (11) §-ok kiegészítendők avval, hogy a bizottságok egyházi természetű kérdésekben vagy közvetlenül, vagy a VKM-on át érintkeznek az illetékes egyházi hatóságokkal. Az I. ügyosztály véleménye szerint nincs szükség az amúgy is túltengő bizottságok számának emelésére (az 5. § szerint a helyi bizottság megalakítása a polgármester, illetőleg a községi jegyző feladata. Jelenleg a polgármesterek és községi jegyzők nem a nép, hanem a politikai pártok bizalmának letéteményesei, és így a helyi bizottságok többségükben túltengő politikai jelleggel volnának színezve), hanem az együttműködés biztosítását a meglevő szabadművelődési tanácsok feladatává kellene tennünk. Nem tartjuk ellenben helyesnek, ha a szabadművelődési szervek befolyást nyernek a kötött művelődési intézményekre. A meglevő iskolaszékek is terhet jelentettek, és a törekvés az, hogy munkakörüket az igazgatók és az iskolai felügyeleti szervek vegyék át. Most ne akasszunk a nyakukba egy intézkedőfelügyelő új bizottságot. A felekezetek autonómiájának súlyos sérelme nélkül a kiterjesztett működési körű szabadművelődési tanácsok sem gyakorolhatnának felügyeletet felekezeti jellegű egyesületeink felett és jogkört iskoláink felett, legfeljebb az előbbiekkel kapcsolatban javaslattal szolgálhatnának. Beresztóczy s. k. Tisztázat. - Műv. Min. irattára. VKM eln. o. 3230-1946. (Az üo. vezetője dr. Beresztóczy Miklós voit.) 23/C Budapest, 1946. június 15. A NEVELÉSI ÜGYOSZTÁLY VÉLEMÉNYE A RENDELETTERVEZETRŐL A helyi és kerületi közművelődési bizottságok megalakítását célzó rendelettervezet hézagpótló és kiegyenlítő szerepet tölt be a magyar jövő kulturális életében. Véleményünk szerint a magyar kultúrpolitika a közművelődési bizottságok munkájával olyan összefogó erőt kap, amelynek termékenyítő hatása kétségtelen. A rendelettel lehetővé válik a magasabb kultúrpolitikai szempontok érvényesülése, a tervszerű, az egységes irányítás, és lehetővé válik annak a megakadályozása, hogy kultúránkat, annak további fejlődését önző üzleti érdekek szolgálatába állítsák, és ezzel a tömegek esetleges kizsákmányolására használják fel. Legfőbb előnyét a közművelődési bizottság működésének abban látjuk, hogy a szellemi erők tervtelen szétforgácsolását megszünteti, a lokális kultúraigényeket nemcsak számon tartja, de színvonalukat is emeli. Eddig ugyanis az elharapózó dilettantizmus, „műkedvelő" előadások sekélyesítették el a vidék kulturális színvonalát. A III. ügyosztály véleménye szerint a tervezetben célzást lehetne tenni a bizottság munkáját tevékenyen irányító vezetőknek tiszteletdíjára, a bizottsági tagok ülési díjára, mert félő, hogy ha csak tiszteletbeli megbízásokkal működne a bizottság, akkor a vezetők munkája nem folyna azzal a lelkesedéssel, amit az ügy magasabb érdeke megkíván. A kultusztárcához tartozó mindennemű tevékenységet — a múlt idők felfogásától ellentétben — éppen olyan messzemenően kell jutalmazni, mint a társminisztériumokhoz tartozó mindennemű munkának jutalmazását. Az egyházak vezető emberei is, amennyiben kétséget kizáróan demokr[atikus] függetlenségi] frontban tömörültek és demokratikus magatartást tanúsítottak, vegyenek részt a közmfűvelődési] biz[ottság] munkájában - de nem mint a felekezetek kiküldöttei, mert felekezeti és kulturális érdekek könnyen okozhatnak nemkívánatos súrlódást. Bárra s. k. Kemény Gábor s. k. Kiadmányozott fogalmazvány. - Műv. Min. irattára. 3230-1946. (K. VI. 15. Kern.)
