Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA
dés legégetőbb és legsürgősebb feladataiból olyan munkatervet készíteni, amelyet az 1946. év folyamán a rendelkezésre álló szakelőadókkal és az adott költségvetési keretek között megvalósíthatónak vél. - Ha jelen költségvetési kerete fontos kérdések megoldására s ezzel kapcsolatban külső szakembereknek megfelelő díjazására nem elegendő - szíveskedjék a munkatervhez igazodó költségvetési előirányzat csatolása mellett megfelelő anyagi fedezet biztosítására is előterjesztést tenni. Olvashatatlan aláírás s. k. Kiadmányozott fogalmazvány. - UMKL XIX. I-l-i-54 984-1946. („L. Katona, V/14., K. Gombos, V. 15.") 22 Budapest, 1946. május 18. ELŐADÓI FELJEGYZÉS A KÖZMŰVELŐDÉSI 1 SZERVEZET ÁTSZERVEZÉSÉRŐL Helyi közösségeink kulturális életét a legkülönfélébb kormányzati hatóságok irányítják, így az nem mindig és nem mindenben a helyi igények és szükségletek, hanem csupán az egyes felsőbb hatóságok utasításai szerint alakul. Ez a legfőbb oka annak, hogy a különféle központi kultúrpolitikai elgondolások és helyi közösségek kulturális életének egysége nem jöhetett létre. A bajok gyökere tehát közművelődésünk jelenlegi szervezetében (részben szervezetlenségében) rejlik. Iskolapolitikánk — jelenlegi szervezete miatt — nehezen tud számolni az egyes helységek kulturális igényeivel. Súlyosbítja a helyzetet, hogy szakiskolánk egy része más minisztériumok hatósága alá került. Színházaink és mozgószínházaink műsorpolitikáját kizárólag üzleti szempontok irányítják. Zene- és képzőművészeti megmozdulásaink - a közönség kellő művészeti nevelése és a helyi kulturális szervek támogatása híján - nem vezetnek a kívánt sikerre. Hasonló a helyzet könyvtárainkkal kapcsolatban is. Múzeumainkat a közönség messze elkerüli (ebben a tekintetben mindkét fél egyaránt hibáztatható). Külön kellene szólani a magyar falu kulturális bajairól is. Sokáig folytathatnánk a hiányosságok felsorolását, melyeknek eredete közös forrásra vezethető vissza; nincs egyetlen olyan kulturális szervezetünk sem, mely a legkülönfélébb, egymástól teljesen elszigetelt művelődési lehetőségeket helységenként összefogná, támogatná és irányítaná. Az egészségtelen széttagolódáson a helyi közösségek kulturális életének intézményes megszervezésével lehetne segíteni. Községekben, valamint megyei városokban helyi, törvényhatóságonkint pedig területi közművelődési bizottságokat kellene felállítani (a helyi, illetőleg kerületi szabad művelődési tanácsok átszervezésével és kibővítésével) A közművelődési bizottságok megszervezésének előnyei: a) a sajátos helyi kulturális igények és szükségletek felismerése és ezek kielégítésének szorgalmazása; b) a meglevő különféle közművelődési szervek és intézmények (kisdedóvók, iskolák, könyvtárak, színházak, mozgószínházak, múzeumok, egyesületi élet, zenei élet, könyvkereskedés stb.) működésének megfigyelése és megfelelő javaslatokkal való támogatása; c) a társadalom kulturális tevékenységének fokozása; d) a. helységben folyó kulturális munka tervszerűségének biztosítása, az erők oktalan pazarlását eredményező versengések megszüntetése, a kulturális szervek közötti együttműködés biztosítása stb.; e) az új szervezet az országos tanácsok működését is megtermékenyítené. Ezek a véleményező tanácsok eddig bizonyos fokig gyökértelenek voltak. A helyi igényeket, kívánalmakat és lehetőségeket nemigen ismerhették, ezért esetleges javaslataik sem állhattak minden esetben az élettel szerves kapcsolatban. f) A közművelődési bizottságoktól, melyek az eddigi szabad művelődési tanácsoknál tágabb működési területtel rendelkeznének, a legkülönfélébb művelődési lehetőségekre igényt tartó szabad művelődés az eddiginél hathatósabb támogatást kapna. Kiadmányozott fogalmazvány. - Műv. Min. irattár. 3230-1946. („K. VI. 1. Kovács") 1 A közművelődés itt még nem szinonimája a mai közművelődés kifejezésnek. Valószínűleg az oktatást és a közművelődést egységként felfogó nézetet takar.
