Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

Az értekezlet sorra vette az egyes ügykörök ellátásából fakadó teendők és magatartások megvitatását, tisztázását oly módon, hogy egyes részletfeladatokhoz és teendőkhöz kapcsoltak az Országos Szabad Művelődési Tanács szervezése tárgyában 12 100/1945. sz. a szabadművelődés fogalmazási személyzete tárgyában 240/946. ME sz. és az iskolán kívüli nevelés szervei tárgyában 720/946. ME sz. alatt megjelent rendeleteket, továbbá az Országos Szabad Művelődési Tanács jóváhagyott ügyrendjét és a kerületi szabadművelődési tanácsok ügyrendtervezetét. A tárgyalásnak ez a menete tiszta és világos képet adott a résztvevőknek a fent említett rendeletek összefüggéseiről, s egyben kizárta az ismétlődéseket. Ez tette lehetővé, hogy az értekezlet három nap alatt a legbehatóbb munka mellett is ki tudta meríteni az értekezlet napirendjét. A tárgyalások megindulása előtt a szabadművelődési felügyelők ismételten tájékoztatást kaptak a múlt népművelése és a mai korszerű szabad művelődésnek jelentősége, célkitűzése és rendszere közötti jelentős különbségről. Megvilágíttatott előttük mindama követelmény és szellemi magatartás, amelyet a demokrácia különösen azoktól vár el, akik a megnőtt és nagykorúvá lett nép szellemi vezetői, művelődésük irányítói kívánnak lenni. Az ügyosztály beszámolt az októberi vezetői értekezleten vázolt munkaterv végrehajtásáról és a még végrehajtás alatt álló tervekről. Hálás köszönetét fejezte ki Keresztúry Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszternek és Bereczky Albert államtitkárnak azért a nagy megértésért és támogatásért, amely lehetővé tette az ügyosztálynak a vállalt feladatok elvégzését, megoldását. Az ügyosztály vezetője rámutatott az ügyosztály tagjai körében meghonosodott és a gyakorlatban olyan kitűnően bevált munkaközösségi munkarendszerre, amely szintén jelentős tényezőként szerepel az elért eredményekben. A felügyelői értekezlet anyagának ismertetésében is ez a munkaközösség jut kifejezésre, amikor a napirend egyes pontjait ismertető előzetes és közös megbeszélés után az ügyosztály egyes tagjai vállalták. A felügyelői ügyköröknek részletes ismertetése előtt a 720/946. ME sz. rendeletnek a felügyelők szellemi feladatkörét érintő részei kerültek ismertetésre, amelynek kapcsán nyomatékos hangsúllyal jutott kifejezésre a népművelési felügyelők állami hatósági jellege és a társadalomra háruló szabadművelődési feladatok végzése. Amíg a múltban a népművelődési titkár jog szerint csak egy társadalmi szervnek, a népművelési bizottságnak - amely csak de jure volt, de de facto nem működött - volt a titkára, de valójában egy de jure nemlétező, de egy de facto mégis működő hivatalnak volt a vezetője - az eddig megjelent szabadművelődésügyi rendeletek értelmében ez az egészségtelen és felemás állapot megszűnt. E rendeletek értelmében a szabadművelődési tevékenységet a társadalom megfelelő szervei és intézményei végzik, és a helyi kerületi és országos szabadművelődési tanácsokban tömörülnek problémáik megvitatása, a különböző szabadművelődési tevékenység szellemének, egységességének, a szakszerűségnek biztosítása érdekében. Az állam feladata a társadalmi munka figyelemmel kísérése, az értékes tevékenységek kibontakozásának előmozdítása, támogatása és irányítása. Az általános irányelvek ismertetése után az értekezlet rátért mindama kérdések megbeszélésére, amelyek a szabad művelődés szervezésére és irányítására vonatkoznak a felügyelők hatáskörében. Megállapította az értekezlet, hogy a szabadművelődési felügyelő az iskolán kívüli nevelés és oktatás szervező és irányító munkájában személyének hatósági jellegét szorítsa háttérbe, mert csakis személyiségéből sugárzó nevelői magatartásával, szakképzettségével, szélesebb látókörével és általános műveltségével érheti el azt, hogy a társadalom szabadművelődési szervei valóban erkölcsi támogatójukat, tanácsadójukat lássák benne. Lehet ugyan egy-egy pártnak tagja, de munkájában a pártszempontoknak háttérbe kell szorulniuk, és csakis az egyetemes magyar művelődési politika szempontjait tarthatja szem előtt. Ha szellemisége valóban demokratikus, úgy ez a magatartás természetéből fog folyni. A társadalmi szervekkel és állami hatóságokkal, illetve azok képviselőivel szívélyes és személyes kapcsolatokat igyekezzék kialakítani és ápolni. Igyekezzék azokban az érdeklődést és munkakedvet az iskolán kívüli nevelés feladatai iránt úgy is ébren tartani és fokozni, hogy a társadalmi szervezetek figyelemreméltó munkaterveire, módszeres eljárásaira a hatásköri területén működő társadalmi szervezetekkel megismertesse, őket egymáshoz közelebb hozza és a közöttük esetlegesen felmerülő ellentéteket kiegyenlítse. Ez az eljárás biztosítja a társadalmi munka színvonalának emelését és mintaintézmények létesülését. A bensőséges személyi kapcsolatok teszik lehetővé számára, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a nevelési feladatok ellátásával kapcsolatban időről időre kiadott rendeleteit a társadalom ellenállása nélkül tudja végrehajtani. De egyúttal azt is, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszternek időszakonként a kerületében folyó munkáról valóban hű és összefoglaló képet tudjon adni. E tevékenység beható megvitatása után az értekezlet rátért a szabadművelődési felügyelőnek az iskolán kívüli nevelésügyi igazgatás terén mutatkozó feladatainak megbeszélésére. Elsősorban azt beszélte meg az értekezlet, hogy a szabadművelődési felügyelő, mint a hivatalának