Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1948 IX. ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS

Ligeti Lajos úgy látja, hogy a félreértéseket könnyű eloszlatni. Elég albizottságot úgy sem állíthatunk fel, hogy minden adott esetre külön albizottság álljon rendelkezésre. Úgy látja jónak, hogy csak négy-öt albizottság szerveztessék. Ds azt is el tudja képzelni, hogy az elnökség állandóan nyilvántartja a tagok szakképzettségét, és kartotékrendszerrel bármikor bármelyik tagot igénybe veheti. Szőllősy Dániel jogi felvilágosításokat ad, az ügyrend alapján: 1. az albizottságokat meg kell szervezni, 2. megszervezésükről a döntés joga az elnöki tanácsé, 3. a bizottsági üléseken nem a határozatok, hanem a vélemények pontos jegyzőkönyvezése a fontos. Újfalussy József Ligeti Lajos felszólalásához kapcsolódva .elmondja, hogy a tanács irodája már el is készítette azokat a kérdőlapokat, amelyek alapján a megfelelő nyilvántartás elkészíthető. Muharay Elemér attól fél, hogy ezek a kérdőívek megint csak az időt töltik, a köztudatban már amúgy is ezzel vádolják a tanácsot. Valóságos munkát kíván. Andics Erzsébet egyetért azokkal, akik dolgozni akarnak, de hogy a munka megindulhasson, ahhoz az albizottságok megalakítása szükséges. A véleményeket azért kell kérdőlapok útján kérni, mert a jelen ülésen is kevesen vannak itt. Szeretné, ha az albizottságok június l-ig megalakulnának és július 15-ig munkatervet készítenének. Hogy sok albizottság legyen-e vagy kevés, arról az a véleménye: ne legyen olyan sok, hogy két-három ember legyen benne, de túl kevés sem. Megalakításukban két szempont irányít. Hogy milyen érdeklődésű tagjaink vannak és hogy milyen tanácsra van az ügyosztálynak szüksége. Szakkérdésekben nagy testület nem tud dönteni. Az albizottságok legyenek valóságos munkaszervezetek. Muharay Elemér a munkához nem érzi a megfelelő légkört. Nem jött létre döntés az albizottságok kérdésében. Ezek után még az ügyrend értelmében sem nyugtatja meg az elnöki tanács döntése. Szőllősy Dániel hangsúlyozza, hogy az ügyrendet a tanács plénuma alkotta és amíg azt jogérvényesen meg nem változtatják, addig érvényes, és mint ilyen, meg kell hogy nyugtassa a tagokat. Andics Erzsébet javasolja, hogy az egész vitaanyagot adjuk át az elnöki tanácsnak azzal, hogy az egyéni szándékokat is figyelembe kívánjuk venni, a legfontosabb azonban az, mint előbb is hangsúlyozta, hogy az albizottságok minél előbb alakuljanak meg. Újfalussy József ismerteti az elnöki tanács idevonatkozó május 3-i határozatát, amely szerint a bizottság vallási, tudományos (szellemtudományi, természettudományi, műszaki, mezőgazdasági és egészségügyi csoportokkal), művészeti- és irodalmi, szervezeti albizottságokra oszlik. Mielőtt azonban ezt a határozatot jogerőre emelnék, az elnökség kéri a szakmai bizottság hozzászólását. A bizottság elhatározza, hogy a kérdés vitájának teljes jegyzőkönyvét az elnöki tanács rendelkezésére-bocsátja, mint a szakmai bizottság hozzászólását. 2. Szőllősy Dániel ismerteti az 1. pontban tárgyalt bizottsági ügyrendtervezet 9. §-ának 3-6. pontjait az albizottságok tagjairól, elnökéről, feladatköréről és munkamódszeréről, a 10. § a szakmai bizottság munkájának irányításáról és a 11. §-t a bizottság elnökének szerepéről a munka irányításában. Both Béla úgy véli, hogy az ügyrendtervezethez a bizottság tagjai egyszeri olvasás és futólagos hallás után nem szólhatnak hozzá a megfelelő alapossággal. Ha hozzászólhatnának is, attól fél az elnöki tanács már eleve döntött, és a hozzászólások nem sokat változtathatnának a bizottság elé terjesztett kész rendszeren. Arról sem nyilatkozhatnak a tagok előre, hogy mely albizottság munkájában kívánnak részt venni, míg nem tudják pontosan, hogy egyáltalán milyen albizottságok lesznek. Andics Erzsébet újra hangsúlyozza, hogy az albizottságok kérdésében az elnöki tanács fog véglegesen dönteni, de ennek ellenére sem látja akadályát, hogy a bizottság tagjai szabadon nyilvánítsák véleményüket saját munkaterületüket illetően. Both Béla kéri, hogy legközelebb ilyen fontos elvi kérdésben a bizottság tagjai a vonatkozó okmányok, tervezetek alapos tanulmányozása után kérdeztessenek meg. Kéri, hogy az ilyenfajta tervezeteket a jövőben a tanács irodája sokszorosítva bocsássa a tagok rendelkezésére. Muharay Elemér helyesli Both Béla kívánságát. Ligeti Lajos azt ajánlja, hogy papír- és munkakímélés kedvéért az ilyen tervezetek álljanak megtekintésre hosszabb ideig a tanács irodájában. A szakmai bizottság tagjait az iroda üyenkor pontosan értesítse, hogy mikor tekinthetik meg a kérdéses iratokat. A bizottság úgy dönt, hogy az albizottságokra osztás kérdésével együtt ezt a pontot is teljes anyagával az elnöki tanács elé terjeszti döntésre. 3. Újfalussy József előadja, hogy a szabadiskolák szervezése, tananyaga és vezetése terén országszerte uralkodó anarchia megszüntetésére a miniszter úr a szabadművelődési ügyosztállyal keretrendelettervet dolgoztatott ki, hogy ezt később részleteiben kidolgozott rendelettel egészítse ki. Ez a rendeletterv az elnöki tanács május 3-i ülésén a tárgysorozatban szerepelt, és az elnöki tanács azzal tette át a szakmai bizottsághoz, hogy közben megalakul a szervezeti albizottság, és ez foglalkozik majd alaposan a