Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1945-1948 IX. ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS
Kimentette magát: Andics Erzsébet, Lengyel Sándor, Ortutay Gyula. Nem jelent meg: Kende István. Elnök megállapítja, hogy az elnöki tanács határozatképes. Üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja. A jegyzőkönyv vezetésével Kovács Ferenc titkárt bízza meg, hitelesítésére Litkey Györgyöt és Vágvölgyi Tibort kéri fel. 1. Szatmáry Lajos kér szót és ismerteti a tárgysorozat 1. pontját a következőkben: A szabadművelődési ügyvezetők tanítók szoktak lenni. Nagy óraszámmal dolgoznak, és képtelenek ellátni a kétféle munkát. Egyrészt lehetővé kellene tenni a munkájukat, másrészt honorálni kellene. Lehetővé oly módon kellene tenni, hogy vagy mentesítenék őket az iskolától, vagy legalábbis csökkentenék iskolai óraszámukat. A VIII. ügyosztály átírt az óraszámcsökkentés ügyében az illetékes ügyosztályokhoz, de az eredmény nem kielégítő. Kéri a tanácsot, hasson oda súlyával, hogy valami történjék a szabad művelődési ügyvezetők ügyében. Karácsony Sándor felveti azt a problémát: jár-e elvben ilyen redukció vagy sem? Szathmáry Lajos tájékoztatásul közli Karácsony Sándor kérdésére, hogy a hivatalos álláspont szerint készpénzzel kellene honorálni az ügyvezetőket. De ez nem lenne megoldás, mert a legtöbben délután is tanítanak. Karácsony Sándor előadja, hogy ha valaki egyetemi magántanár, akkor csak 12 órában kell tanítania, tekintet nélkül a tanárok számára. Ez már magában véve precedens. Tisztáznunk kell tehát azt a kérdést, van-e olyan előkelő és fontos munka a szabadművelődési felügyelők és ügyvezetők munkája, mint az egyetemi magántanáré. Barczán Endre hangsúlyozza, hogy az ügyvezetők egy fillért sem kapnak munkájukért. Feltétlenül honorálni is kell őket. Lukács Sándor megjegyzi, hogy a szakszervezet határozata szerint pedagógusnak nem szabad díjazás nélkül végeznie iskolán kívül semmiféle munkát. A Tanács el fog járni egyrészt abban, hogy az ügyvezetőket megfelelő óraredukcióban részesítsék, másrészt pedig megkapják munkájuknak megfelelő díjazást is. 2. Barczán Endre előadja a következőket: Az elnök úrral való vidéki utak alkalmával sokszor és sok helyen találkoztak a szabadművelődési felügyelők panaszaival amiatt, hogy a felügyelőnek mindig a vezető jegyzővel kell hitelesíttetnie útiszámláját. Az a javaslata Barczánnak, hogy vonassák vissza az ügyosztállyal a sérelmes rendeletet. Karácsony Sándor megjegyzi, hogy annyival inkább vissza kell vonatni ezt a rendeletet, mert a felügyelő nem érzi magát szabadnak. Szathmáry Lajos tájékoztatásul közli, hogy a számvevőségnek van szüksége a jegyző igazolására. Barczán Endre erre azt válaszolja, hogy nevetségessé tesszük a felügyelőinket, ha minden más dologban megbízunk bennük, csak ebben az egyben nem. Átír a tanács az ügyosztályhoz, és kéri ennek a sérelmes rendeletnek a visszavonását. 3. Barczán Endre titkár előadja a következőket: Tudomására jutott, hogy Simon László kultuszminisztériumi és S. Szabó földmívelésügyi államtitkár megegyeztek abban, hogy a Kultuszminisztérium és a Földmívelésügyi Minisztérium közös rendezésében folyó úgynevezett ezüstkalászos tanfolyamok költségeire a szabadművelődési célokra előirányzott pénzből vesznek el 300 ezer, esetleg 400 ezer forintot. Barczán Endre tiltakozik ez ellen, hiszen a költségvetésben a szabad művelődésre szánt összeg, amit különben is utólag emelt fel a miniszter, nem elég a munka komolyságának és eredményességének biztosítására. Kéri az elnöki tanácsot, tiltakozzék a miniszternél az erre vonatkozó sérelmes rendelete ellen. VágvÖlgyi Tibor: a tanács dezavuálná magát, ha másként határozna. Lukács Sándor megjegyzi, hogy az összes minisztériumok közül a Földmívelésügyi Minisztérium áll legjobban iskolai szempontból. Karácsony Sándor megerősíti Lukács Sándor állítását. Vágvölgyi Tibor bejelenti, hogy a Szociáldemokrata Pártnak éppen most lesz közelesen választmányi ülése. Ott találkozik Simon Lászlóval s beszél vele ebben az ügyben. A tanács memorandumot juttat el a miniszterhez és kéri a sérelmes rendelet visszavonását. 4. Barczán Endre ismerteti a szervezeti albizottság 1848 centenáriuma megünneplésének előkészítésére vonatkozó javaslatát, mely szerint kívánatos lenne, hogy a tanács 1947. március 15-re tervbe vett országos értekezletén minden kerületi szabad művelődési tanács képviseltetné magát. A három főmunkakörnek megfelelően szabadművelődési kerületenként legalább három kiküldött részvétele lenne szükséges az országos értekezleten. Visszatérve kerületeikbe aztán ezek a kiküldöttek egyrészt a
