Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1948 IX. ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS

Az elnöki tanács a két javaslat alapján elhatározza, hogy három sillabuszt (történelmi, szociológiai, irodalmi) sürgősen megírat, a munka elvégzésére dr. Andics Erzsébetet, Erdei Ferencet és dr. Szabó Árpádot (amennyiben Szabó Árpád nem vállalná, Vágvölgyi Tibor indítványára Révész Ferencet) kéri föl, a munkaterv többi pontjáról a miniszter válasza után dönt. A sillabuszok díjazásáról elvi vita indul. Szabó Árpád és Újfalussy József azt javasolják, hogy laponként 5 forintot, sillabuszonként 200— 300 forintot fizessen a tanács. Vágvölgyi Tibor ezt kevésnek, a szellemi munka lebecsülésének tartja. A díjnak az ötszörösére való felemelését javasolja. Victor János szerint a tanács költségvetése ezt az összeget nem bírja, mire többen azt javasolják, hogy vállalják el a tanács tagjai a munkát ingyen, de ismét többen elvből ellenzik az ingyenmunkát. Végül is Karácsony Sándor áthidaló indítványát fogadja el az ülés, mely szerint 1000 forintban állapítja meg egy sillabusz díját, de a jelenlegi költségvetési helyzetre és a három sillabusz sürgősségére való tekintettel, megkéri a tanács tagjait, hogy mondjanak le erről az összegről. Az ülés meghatározta e sillabuszok tárgyát is: a történelmi sillabuszé az utolsó 100 év története, az irodalmié a nép (parasztság-munkásság) írói, a harmadiké pedig a szociológia alapfogalmai. Karácsony Sándor szükségesnek tartja azt is, hogy jelöljék meg a szerzők a fontosabb szakirodalmi munkákat is, és a következő mondatot írják az irodalom címszó elé, illetve annak helyébe: Ha a sillabuss olvasója nem tud előadást tartani az eddigiek alapján, olvassa el még a következő munkákat... A járatlanabbak kedvéért az elolvasásra ajánlott részek lapszámait is jegyezzék fel, mert a tudományos művek olvasásához nem szokott emberek megijednek a 600-800 oldalas munkáktól. 4. A népkönytári könyvjegyzékek ügye következik. A Népművelők Tudományos Társasága által készített jegyzékeket a tanács előző ülése ad acta tette, és elvállalta új jegyzékek készítését. Az új jegyzékek elkészítésével Victor János javaslata alapján a tanács a következőket bízza meg: társadalomtudomány: Lengyel Sándor, neveléstudomány: Kiss Sándor, Máday István, Takács István, irodalom: Victor János, történelem: Vágvölgyi Tibor, néprajz: Ortutay Gyula és Lükő Gábor, közgazdaságtan: Markos György, Tolnay György, egészségügy: Gegesi Kiss Pál, természettudomány: Jávorka Sándor, képzőművészet: Fáy Aladár, zeneművészet: Szöllősy András, színjátszás: Both Béla. 5. A szakmai bizottság szervezeti albizottságának üléséről Barczán Endre tájékoztatja az elnöki tanácsot. Az albizottság elnökévé Fáy Aladárt választotta meg hat szavazattal egy ellenében, az albizottság hosszabb vitát folytatott a közművelődési bizottságok szervezéséről, végül is elhatározták, hogy legközelebbi ülésükre meghívják az elnöki ügyosztály egy képviselőjét, és azután döntenek a kérdésről. Igyekeztek meghatározni a Népi Művelődési Intézet és a szabad művelődés jog- és hatáskörét is. A kétféle munka nem sérti egymást hatáskörében, mert a Népi Művelődési Intézet tulajdonképpen iskolai, a szabad művelődés pedig iskolán kívüli feladatok végzésével foglalkozik. Az albizottság előtt ismertette Tóth Rezső 1848 centenáriumának megünneplésére készített terveit. Az albizottság örömmel üdvözölte Tóth Rezső javaslatait, és indítványozza az elnöki tanácsnak, hogy tegye meg a kezdő lépéseket egy Centenáriumi Bizottság felállítására és abba választassa be Hajnal Istvánt és Tóth Rezsőt, mint akik ezzel a kérdéssel igen sokat foglalkoztak. 6. Barczán Endre ismerteti az ügyosztálynak a szabadiskolák részére készített tantervét és utasításait és a nevelési bizottság javasolt módosításait. Az elnöki tanács a nevelési bizottság módosításaival a tantervet és utasítást közzétehetőnek nyilvánítja és visszaküldi az ügyosztálynak. (A módosításra vonatkozó részleteket lásd a nevelési bizottság szeptember havi ülésének jegyzőkönyvében.) 7. Barczán Endre ismerteti az ügyosztály 95 473/1947. VIII. számú alap-ismeretterjesztő és közműveltségi tanfolyamok rendezése tárgyában kiadott rendeletét. A rendelet értelmében mintegy 1200 faluban fognak egyenként maximálisan 144 órás tanfolyamokat rendezni. Az elnöki tanács a bejelentést tudomásul veszi. 8. Victor János ismerteti a tanács költségvetését. A költségvetést a tanács elfogadja. A költségvetés egyik pontja a titkárok fizetéskiegészítése, jelenleg Victor János fizetését VIH-ról Vl-ra, Barczán Endre, Újfalussy József, Kovács Ferenc fizetését IX-ről VII. fizetési osztályra kell kiegészíteni az ügyrend szerint. Victor János és Gombos Ferenc ismertetik a Gazdasági Főtanács rendelkezését, mely szerint további intézkedésig tilos mindennemű pótdí j kifizetés. Antal Jánosné és Lukács Sándor azt indítványozzák, hogy hívja fel a tanács az elnöki ügyosztály figyelmét arra, hogy a tanács titkárai esetében nem pótdíjról van szó, hanem ügyrend szerint járó