Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1948 IX. ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS

A tervezet ismertetése után elnök megnyitja a vitát. Szabó Árpád kifogásolja a közművelődési bizottságok szakosztályokra való osztásának a módját: miért lett iskolai, szabadművelődési, irodalmi, művészeti szakosztály, mikor, különösen vidéken, az irodalmi és művészeti problémák tulajdonképpen szabadművelődési problémák. Karácsony Sándort pedig az érdekli különösen, hogy mi lesz a vidéki szabadművelődési tanácsokkal. Andics Erzsébet azt fejti ki, hogy ilyen módon a szabad művelődés egyrészt elbürokratizálódik, másrészt a vidéki szabadművelődési szervek elsenyvednek, az Országos Tanács meg feleslegessé és tehetetlenné válik. Egy országos szerv, amelynek nincsenek alsó szervei, teljesen légüres térben mozog, semmi komoly munkát nem végezhet. Szabó Árpád attól fél, hogy ezek a bizottságok olyan mammutszervek lesznek, amelyek meg sem tudnak mozdulni. Másrészt, ha a terv valóra válik, az OSZMT vidéki tagjaira nem lesz többé szükség az Országos Tanácsban, mert a vidéki centrumokban fejthetik ki munkájukat. Lengyel Sándor annyira progresszívnek tartja a tervezetet, hogy több fejlődési fokot átugrik. Ez a terv csak akkor valósulhat meg, ha vidéki szerveink is kiépülnek. Míg ez meg nem történik s nem látjuk, hogy a helyi tanácsok hogyan működnek, nem mondhatunk tárgyilagos kritikát. Kovács Máté válaszol az ellenvetésekre. Az új közigazgatási reform tendenciája tudomása szerint a decentralizálás. 7 vidéki centrumot fognak felállítani. Ebbe a szervezetbe fognak beilleszkedni a közművelődési bizottságok. Pesten jó a széttagoltság, jó, ha minden munkaágnak, megvan a maga külön szerve, intézménye, de vidéken nagy erő- és időpazarlás, ha ugyanazoknak a személyeknek sokféle tanácskozásra kell járniok. Másrészt nagy értéke szerinte a tervezetnek, hogy az iskolai munkát is társadalmi ellenőrzés alá helyezi. Olyasféle szerepet fog betölteni az iskolák mellett a közművelődési bizottság, mint eddig a felekezeti iskolák mögött az igazgató tanács. Az Országos Szabad Művelődési Tanácsnak változatlanul meglesz a maga feladata, iskolán kívüli ügyekben a vidéki intézményeképpen úgy fognak hozzá fordulni, mint a jelenben, a vidéki szabadművelődési szervek is működhetnek tovább mint egy összefoglaló szerv egyik tagjaként. Elnök a vitát lezárja, s javaslatára az elnöki tanács elhatározza, hogy alaposabb tanulmányozás végett kiadja az ügyet a bizottságoknak és a szerv, albizottságnak, valamint szükségesnek tartja ez ügyben az ősz folyamán rendes nagygyűlés összehívását is. 7. A tárgysorozatnak ezt a pontját, mint nem sürgős ügyet, az idő előrehaladottságára való tekintettel az elnöki tanács nem ez alkalommal tárgyalja. 8. Újfalussy József titkár előadja, hogy a szabadiskolákra vonatkozó rendelettervet tárgyalta a tudományos és szervezeti albizottság, valamint a nevelési bizottság. Barczán Endre ismerteti a nev. biz.-nak a tervezeten eszközölt változtatásait. Elnök javasolja, tekintettel arra, hogy a politikai bizottság tagjai egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudnak összeülni, a politikai bizottság véleménye nélkül fogadja el az elnöki tanács a rendelettervezetet, a nev. biz. módosításaival, s küldje vissza az ügyosztálynak a minél előbbi közzététel és végrehajtás végett. . . Az elnöki tanács a javaslatot elfogadja, s egyhangú határozattal a szabadiskolákra vonatkozó rendelettervet a nevelési bizottság módosításaival (részleteket 1. a nevelési bizottság f. évi aug. 5-én tartott III. rendes ülésének jegyzőkönyvében) közzétehetőnek nyilvánítja. Szöllősy Dániel-Lengyel Sándor azt javasolja, hogy kérje meg a tanács a politikai pártokat, hogy működésképes tagokat delegáljanak. Szabó Árpád azt indítványozza, hogy teljes ülésen változtassa meg a tanács az ügyrendet oly módon, hogy a pártok 2-2 tagot delegáljanak, így talán biztosítható, hogy valamelyik mindig részt tud venni az üléseken. Az elnöki tanács a Szöllősy-Lengyel-féle javaslatot fogadja el, s elnök utasítja Kovács Ferencet, a politikai bizottság titkárát, hogy a pártokkal cseréltesse ki a szabad művelődés munkájában részt venni nem tudó tagjait. 9. Victor János központi titkár azt indítványozza, hogy a kulturális munkát végző szakminisztériumokkal (Földművelésügyi, Iparügyi, Honvédelmi stb.) keresse a tanács a kapcsolatot. Az ügyosztály a gyömrői értekezletre meghívta a szakminisztériumok képviselőit is, szükséges lenne, hogy az elnöki tanács minden tagja is jelen legyen egy ilyen újabb találkozón. A jelenlevők az indítványt elfogadják, s elnök határozatilag kimondja, hogy az ősz folyamán az elnöki tanács tagjai a szakminisztériumok képviselőivel közös értekezletre fognak összegyűlni. Gombos Ferenc ajánlja a tanácsnak, hogy különösen a szakmai bizottság üléseire hívják meg időnként a szakminisztériumokat is. A tanács a javaslatot elfogadja.