Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1948 IX. ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS

sülete részéről. Azt javasolja, hogy a NISZ-t vegye fel az elnöki tanács, a különféle eszperantista szerveket pedig hívja fel, hogy közösen delegáljanak tagot a Tanácsba. Az elnöki tanács a javaslatot elfogadja, s elnök utasítja az irodát, hogy értesítse a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesületét, hogy csak az összes eszperantisták egy közös képviselőjét veheti föl a Tanács tagjai közé. A NISZ felvételéről hosszabb vita indul. Gombos Ferenc azt ajánlja, hogy a pártok különböző csoportjait külön-külön ne vegyük fel, hiszen a Függetlenségi Front minden pártja úgyis képviselteti magát. Kovács Máté azt javasolja, hogy ne mint pártszervezetet, hanem mint jelentős kultúrmunkát végző ifjúsági egyesületet vegyük fel. Ugyanígy ajánlja felvételre a SZIT-et is. Andics Erzsébet annak az aggályának ad kifejezést, hogy gomba módra szaporodhatnak az ifjúsági egyesületek, s ha az egyiket felvettük, nem utasíthatjuk majd vissza a többit sem. Karácsony Sándor úgy látja, hogy nem kell minden ifjúsági egyesületet felvenni, lehet feltételeket szabni, pl. csak az öt párt ifjúsági csoportját vegye fel a Tanács, de mindenesetre örvendetes, ha az ifjúság nagyobb létszámmal képviselteti magát. Andics Erzsébet és Lengyel Sándor feleslegesnek tartják a NISZ, SZIM stb. felvételét, mert mint ifjúsági munkák a MADISZ által, mint pártmunkák a pártok beküldött képviselői által már úgyis képviseltetik magukat. Kovács Máté az elhangzott ellenvetések után is meggondolandónak tartja a kérdést, mert az ifjúság nagyon fontos kultúrmunkát végez, és sok esetben és sok vonatkozásban független a párt idősebb tagjainak a kultúrprogramjától. Nem mellékes, hogy az ifjúság kultúrprogramja képviselve van-e a Tanácsban vagy sem. Lengyel Sándor azt ajánlja, kérjék fel a NISZ-t, hogy számoljon be eddigi munkájáról, és amennyiben felveendőnek tartják majd, ne zárkózzanak el a többi ifjúsági csoport felvétele elől sem. Karácsony Sándor azt tartaná legcélszerűbbnek, ha a Tanács a MIOT-t venné fel, abban ti. minden ifjúsági csoport képviselve van. Gombos Ferenc szerint, ha a MIOT-ot felveszi a Tanács, a MADISZ bentléte indokolatlannak látszik, a MADISZ-t viszont nem lehet kihagyni, mert a Tanács alapító tagja, különben is a Tanács megalapításakor már eldöntötték, hogy az egyházak és pártok csak l-l taggal képviseltetik magukat. Elnök a vitát lezárja s határozatilag kimondja, hogy a Tanács a NISZ felvételi kérelmét elutasítja, mert a Tanácsot létrehívó rendelet 4. § 1 a) pontja értelmében a pártok csak 1 taggal képviseltethetik magukat. Kovács Máté pótlólag azt javasolja, kérje meg a Tanács a pártokat, hogy lehetőleg fiatal tagot delegáljanak. Elnök utasítja a politikai bizottság titkárát, hogy amennyiben a jövőben a pártok kicserélik kiküldötteiket, igyekezzék, a körülményekhez képest, képviselni ezt az álláspontot. 3. Főtitkár előadja, hogy a Tanács havi költségvetése 2100 forint, ezt az összeget négy részletben kapja meg az iroda. Felhatalmazást kér arra, hogy augusztus hónapra előzetesen jóváhagyott költségvetés nélkül gazdálkodjék az iroda, tekintettel arra, hogy a forint vásárlóértékét még nem sikerült kitapasztalni. Az elnöki tanács a felhatalmazást egyhangúlag megadja. Javasolja továbbá a főtitkár, hogy szavazzon meg az elnöki tanács dr. Victor János központi titkárnak valamilyen külön díjat a Híradó szerkesztéséért. A Tanács számvevője pl. heti 2 délutáni munkáért fizetése 40%-át kapja, indokolt, hogy Victor János is legalább ilyen mértékű díjazásban részesüljön. Kovács Máté tájékoztatásul közli, hogy a Köznevelés szerkesztői is részesüljenek külön díjazásban, a Köznevelés mintájára kell ezt a kérdést is megoldani. Az elnöki tanács egyhangúlag elhatározza, hogy Victor János központi titkárt a Híradó szerkesztéséért külön díjazza, a külön munkadíj összegét később fogja megállapítani. 4. A szakmai bizottság elnöke beszámol az albizottságok megalakulásáról és munkatervéről. Az üléseken általában véve a tagok 30%-a jelent meg. Minden albizottságnak az a legfőbb gondja, hogy sillabuszokkal, népszerűsítő füzetekkel, rádióelőadásokkal, mintaműsorokkal, vezetőképző tanfolyamokkal siessen a vidéki szabadművelődési szervek segítségére. A művészeti albizottság július 15-én, az irodalmi júl. 15-én, a tudományos júl. 16-án, a szerv, albizottság ugyancsak július 16-án tartott ülést. Részletes munkatervüket 1. az albizottságok jegyzőkönyveiben. Elnök megköszöni a beszámolót, s felkéri a jelenlevőket, hogy szóljanak hozzá a munkatervekhez. Szabó Árpád egy szűkebb bizottság kiküldését kéri, amelynek az lenne a feladata, hogy fontossági sorrendet állapítson meg az elvégzendő feladatok között, annál is inkább meg kellene ezt tenni, mert