Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1948 VII. AZ 1948-AS CENTENÁRIUMI ÉV MEGÜNNEPLÉSE

Makó, 1948. május 10. A CSANÁD VÁRMEGYEI SZABADMŰVELŐDÉSI FOGALMAZÓ JELENTÉSE AZ 1848 100 ÉVES ÉVFORDULÓJÁRA GYULÁN RENDEZETT NÉPITÁNCVERSENYRŐL Április 10-12-ig. Makói gimnázium regöscsoportjával mint a csoport betanítója a 48-as kultúrversenyek országos táncverseny döntőjén vettem részt Gyulán. A verseny szombaton és vasárnap egész nap folyt. A csoportversenyben a bábtánccal, a nagykónyi verbunkossal, a fóti párossal és a vásárhelyi suhogóssal indultunk, az egyéni versenyben Ács Sándor csürdöngölő figurázóst táncolt. A kétnapos verseny a táncrendezői ötletek egész sorát vette föl. Elsősorban sokat tanult csoportunk Molnár István táncszvitjének első tételéből, amit a Ruggyanta kultúrcsoport mutatott be: a férfi és nő harcát, a kétarcú ember állandó feszültségét, ellentmondását, harcait. A szimbólumok jelentése világosan bontakozott ki a különböző figurákból, amelyeket gyerekeink is táncoltak, és az ismerős mozdulatokon keresztül jutottak el a tánc mélyebb értelméig. Á békéscsabai Batsányi-együttes a népi táncok csoportosításával és a szinte egységes jói összefogott, „levegőben táncoló" stílusával adott sok útmutatót fiatal regöscsoportunknak. Jól rendezett esti ünnepély a népitánckultúra elevenségét, sokszínűségét, mélységét, gazdaságát dokumentálta, s a részt vevő csoportoknak komoly indítékot adott a további munkára. A versenyeken látottak alapján a regöscsoport munkája nagy lépéssel haladt előre, számtalan új ötletet máris alkalmaztunk, a békéscsabaiak gyűjtött táncai nyomán új gyűjtéseket szerveztünk Királyhegyesen. Egy királyhegyesi páros táncot máris begyakoroltak a csoport tagjai. Kövegyre és Apátfalvára most szervezzük a gyűjtőutat. Tisztázat. - UMKL XIX. M-i-sz n.-1948. 275 Budapest, 1947. augusztus 2. JEGYZŐKÖNYV A 48-AS ÜNNEPSÉGEK EGYEZTETŐ TÁRGYALÁSÁRÓL Felvétetett: 1947. augusztus 2-án, szombaton de. a VKM (V. Alkotmány u. 3.) VIII., szabadművelődési ügyosztályán. Jelen vannak: a Tájékoztatásügyi Minisztérium részéről Huszthy Dénes, a VKM részéről Gombos Ferenc min. tanácsos, Komáromi József szm. titkár, az Országos Szabad Művelődési Tanács részéről dr. Újfalussy József és Tóth Rezső számv. tanácsos. Huszty Dénes: Ismerteti a tájékoztatási részről folyó 48-as centenárium munkálatait. Költségvetésileg a tájékoztatásit terheli a centenárium, a pénzt is teljes egészében az ő részére utalják. De a szabadművelődési üo. feladatai továbbra is megvannak. Vidéken az ünnepségeket decentralizálni kell, pl. vidéki kiállítások, múzeumok 48-as kiállításaiban. Ügyosztálya felállít egy ünnepség katasztert, felvázolja a 48-as jelentőségű helyeket. Sok függ az ottani helyiségtől, lakosságtól, valamint az elmúlt események nagyságától. Erre a munkára az Orsz. Nemzeti Bizottság egy segítséget bocsátott rendelkezésére. Rendeznek 48-as kultúrházversenyt is. Ez annyit jelent, hogy a helyi nemzeti bizottságok az országossal karöltve részben új, részben a régi kultúrházak fejlesztésére versenyt írnak ki, díjakként keskenyfilm-vetítőgépet, könyvtárat, rádiót akarnak adni. Ha ezekből cca. 100-100 db-ot sikerült erre a célra biztosítani, úgy az szép eredmény lesz. Erre a fedezetük is meglesz. A kultúrházak felépítésére ő nem tud segélyt adni, azt a társadalomnak a maga erejéből vagy valami más úton kell előteremtenie. Gombos Ferenc: A szabadművelődési ügyosztálynak cca. 1 200 000 Ft áll erre a célra rendelkezésére, de ez csak 3-4 kultúrház esetleges felépítésére lenne elegendő. De ha az üo. ad támogatást, akkor természetes, hogy a versenyben ők már előnyhöz jutnak. Huszty Dénes: Itt egy zsűri fog dönteni az összes szempontok figyelembevételével. Lehet az egyelőre csak egy kis szoba is, ha azt valóban a saját erejükből fejlesztik, készítik el. A centenárium elindítása a rádióban kezdődik, esetleg lehetne Szilveszter éjjel egy helyszíni közvetítést adni a kiskőrösi szülőházból.