Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1946-1948 VII. AZ 1948-AS CENTENÁRIUMI ÉV MEGÜNNEPLÉSE

tők egész tömege kísérte kocsin, vonaton, sőt, gyalogosan a körzeti és megyei versenyek színhelyére. A pécsi verseny pl. reggel 8-tól éjfélig folyt le, állandóan zsúfolt teremben. De a 48-as kulturális verseny nemcsak mennyiségi eredményeket hozott, hanem minőségi szempontból is igen hasznos volt. Kulturális munkánk egyik legnagyobb problémája felszabadulás óta az volt, hogy a selejtes, kispolgári színdarabokat, dalokat stb. kiszorítsa a kultúrcsoportok műsorából. Meg kell mondanunk, hogy ezen a téren igen lassú volt az előrehaladás. A 48-as verseny ebből a szempontból ugrásszerű javulást hozott. A versenyben részt vevők többsége a versenyfelhívásnak megfelelően jó műsorszámokkal indult. Az eddigi adatokból a következő statisztikai kép adódik: Zenemű: 52% népdal, 22% klasszikus, 11% műdal v. munkásdal, 15% slágerdal. Színjátszás: A hazai írók közül Móricz Zs., Zilahy L., Benedek A., Darvas J. a külföldi írók közül: Moliére, Shakespeare művei vezetnek. Versek: 30% Petőfi, 20% Ady, 2% saját, 6,7% helyi v. ismeretlen. 9% népdal, népballada, 7% József Attila, 5% Arany, 2,8% Vörösmarty. A rossz műsoranyag-választás miatt lepontozott csoportokra értesülésünk szerint ez a tény nem lehangoló, hanem nevelő hatással volt. A verseny jelentőségét a klérus már az indulásnál felismerte és tilalmi rendszabályokkal igyekezett a befolyása alatt álló szervezeteket a mozgalomtól távol tartani. Ez a törekvése azonban nem sikerült. A résztvevők között számos egyházi énekkar stb. akad és a rendezőbizottságokban is találunk jó munkát végző papokat. A versenyt Budapesten a Dolgozók Kultúrszövetsége, vidéken pedig a Magyar Művelődési Szövetség rendezi. A verseny kapcsán megnőtt a jelentősége és a tekintélye a versenyt szervező Magyar Művelődési Szövetségnek. A Magyar Művelődési Szövetséget 1947 novemberében alakítottuk az eredménytelen munkája miatt megszüntetett Magyar Szabadszínjátszók Orsz. Szöv. helyett. A Művelődési Szövetséget kettős feladattal hoztuk létre. Első célja az összes kulturális szervezeteknek csúcsszervként való összefogása. Második pedig a falusi kulturális munkának tömegszervezeti formában való irányítása. Az első feladat megvalósítása terén már a megalakulásánál értünk el eredményeket, habár ezek inkább formai jellegűek. A Szövetség vezetésében részt vesznek az összes koalíciós pártok és tagjai a tömegszervezetek. Irányítása azonban teljesen a mi kezünkben van és elsősorban Kis József elvtárs személyén keresztül - aki a főtitkári állást tölti be - megnyugtató módon biztosítottnak látszik. A második feladatot, a falusi tömegmunkát főleg az teszi lehetővé, hogy a parasztifjúsági szervezetek dobogókői értekezlete a Művelődési Szövetséget saját kulturális szerveként ismerte el. A Szövetség eddigi munkája és a 48-as versennyel kapcsolatban elért eredmények lehetővé teszik, hogy ebből a szervezetből rövid idő alatt megteremtsük a Magyar Függetlenségi Front kulturális szervét. Ez a szervezet különösen alkalmasnak látszik arra, hogy a reakció elleni ideológiai harcban, amely különösen a klérus részéről nagymértékben kulturális vonalon folyik - a mi számunkra hasznos eszközzé váljék. Azáltal, hogy a különböző kulturális csoportokat, olvasóköröket stb. mind nagyobb számban tudjuk bevonni a Szövetség irányító hatása alá, a klerikális reakciót igen nagy mértékben szoríthatjuk vissza. Az a tény, hogy a körzeti és megyei rendezőbizottságok által nemcsak egy felülről létesített, hanem munka közben alsó kezdeményezésből is kialakult szervezeti hálózat teremtődött meg, a Művelődési Szövetség további szervezése számára igen kedvező helyzetet teremtett. Ez az élő szervezeti hálózat - amelynek szoros kapcsolata a versenyt rendező szövetségi központtal már kialakult - nagyon alkalmasnak mutatkozik arra, hogy ezen keresztül a verseny által kialakult tömegmozgalmat szervezetileg rögzíthessük. A Művelődési Szövetség további fejlődéséhez és megtartásához szükséges az, hogy fokozottabb támogatást kapjon. Fokozottabb támogatás szükséges elsősorban pártszervezeteink részéről a politikai és szervezési munkában. Az államapparátus segítségét kultusz, belügyi és miniszterelnökségi vonalon kell biztosítani részint anyagi támogatás, részint pedig a szervezést elősegítő rendeletek kibocsátása által. A Szövetség központja jelenleg 2 szobában összezsúfolva dolgozik. Ez az elhelyezés szintén akadálya a további fejlődésnek. Szükséges lenne tehát megfelelő irodahelyiség biztosítása. A sajtó részéről nem tudtunk eddig megfelelő támogatást kapni a Szövetség részére. Erre a támogatásra pedig feltétlen szükség van. Másolat. - Pl Archívum. 274. 5/120. ő. e.